2013. augusztus 11., vasárnap

Délvidéki barangolások 2.



Idén tavasszal teljesült egy régi álmom és olyan déltengeri tájra utazhattam, ahol nagyon sokféle, szépséges és számomra ismeretlen virágot, növényt láthattam és fényképezhettem. Ezeket a virágokat és növényeket szeretném bemutatni nektek.


           Tövises kapri  (Capparis spinosa)






keresztesvirágúak (Brassicales) rendjébe, a kaprifélék (Capparaceae) családjába tartozó Capparis nemzetség legismertebb képviselője. 
Elő-Indiából és a Kaukázus területéről származó cserje; Görögországban már az ókorban is termesztették. A rómaiak terjesztették el a Földközi-tenger vidékén, ahol sziklás helyeken, omladozó várfalak réseibe kapaszkodik.







Lecsüngő ágrendszerű cserjelevelei átellenesek, kissé húsosak, fényesek, alakjuk kerek vagy ovális, alapjuknál két horgas tövissel. A virágok kétivarúak, édes illatúak, látványosak, négy csészelevéllel és négytagú, fehéres-rózsaszínes pártával. 








Az 5–7 cm széles virágban számos kékes színű porzószál nő, az egyetlen bibe pedig általában jóval túlnyúlik a porzószálakon.




















Kapribogyó


A kapribogyó a kapricserje ecetben, sóban, olajban tartósított, még ki nem nyílott, fonnyasztott bimbója.
A sötétzöld, borsó nagyságú virágbimbót (Capparis flos) begyűjtik, mielőtt felnyílna, majd sós ecettel és gyakran olívaolajjaltartósítják. A zöld, nem túlságosan puha, zárt bimbó kellemesen kesernyés és csípős, jellegzetesen fanyar fűszer.

Gyakran hamisítják más növények, leginkább a mocsári gólyahír bimbójával. Mexikóban a nyílmérget adó kreozotcserje (Larrea tridentata) ártalmatlan, ecetben elrakott bimbóival helyettesítik.








Húsételek, mártások, körözöttek, vadas ételek, hidegtálak, halételekhez, húskocsonyák, körözöttek és a szoljánka leves egyes változatainak ízesítésére használható fel.
Étvágygerjesztő és vérnyomáscsökkentő. Hatóanyaga, a sárga rutinglikozid egy természetes flavonoid, ami a C-vitaminnal karöltve erősíti az immunrendszert.







                                                                                ...és szép!