Idén tavasszal teljesült egy régi álmom és olyan déltengeri tájra utazhattam, ahol nagyon sokféle, szépséges és számomra ismeretlen virágot, növényt láthattam és fényképezhettem. Ezeket a virágokat és növényeket szeretném bemutatni nektek.
Tövises kapri (Capparis spinosa)
a keresztesvirágúak (Brassicales) rendjébe,
a kaprifélék (Capparaceae) családjába tartozó Capparis nemzetség
legismertebb képviselője.
Elő-Indiából
és a Kaukázus területéről
származó cserje; Görögországban már az ókorban is termesztették. A rómaiak
terjesztették el a Földközi-tenger vidékén, ahol sziklás
helyeken, omladozó várfalak réseibe kapaszkodik.
Lecsüngő
ágrendszerű cserje, levelei átellenesek, kissé húsosak,
fényesek, alakjuk kerek vagy ovális, alapjuknál két horgas tövissel. A virágok kétivarúak,
édes illatúak, látványosak, négy csészelevéllel és négytagú,
fehéres-rózsaszínes pártával.
Az 5–7 cm széles virágban számos kékes színű porzószál nő, az
egyetlen bibe pedig
általában jóval túlnyúlik a porzószálakon.
Kapribogyó
A kapribogyó a
kapricserje ecetben,
sóban, olajban tartósított, még ki nem nyílott, fonnyasztott bimbója.
A
sötétzöld, borsó nagyságú virágbimbót (Capparis flos) begyűjtik,
mielőtt
felnyílna, majd sós ecettel és gyakran olívaolajjaltartósítják.
A zöld, nem túlságosan puha, zárt bimbó kellemesen kesernyés és csípős,
jellegzetesen fanyar fűszer.
Gyakran
hamisítják más növények, leginkább a mocsári gólyahír bimbójával. Mexikóban a
nyílmérget adó kreozotcserje (Larrea
tridentata) ártalmatlan, ecetben elrakott bimbóival helyettesítik.
Húsételek,
mártások, körözöttek, vadas ételek, hidegtálak, halételekhez, húskocsonyák,
körözöttek és a szoljánka leves egyes változatainak ízesítésére
használható fel.
Étvágygerjesztő és
vérnyomáscsökkentő.
Hatóanyaga, a sárga rutinglikozid egy
természetes flavonoid, ami a C-vitaminnal karöltve
erősíti
az immunrendszert.
...és szép!
