Adventi készülődés

A novemberben egy jó dolog van, hogy december követi. December pedig csupa-csupa készülődés, örömvárás. Az első igazán jó dolog ebben az időszakban az adventi koszorú és más karácsonyi, ünnepi díszek készítése. Idén ismét összejött a baráti társaság, hogy együtt készítsük el az adventi koszorúkat.

Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappall – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és karácsonyig tart. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza.VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát.

Az alapanyagokról, hozzávalókról mindenki maga gondoskodik, majd az egész kikerül az asztalra és persze mindenkinek a másiké tetszik jobban..

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”.A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

 Miközben lassan elkészülnek a műalkotások kellemes karácsonyi zenét hallgatunk, forralt bort és teát iszogatunk.









Elkészült a pogácsa is szerencsére időben, a nagy munkában mindenki megéhezett.

Adventkor a 19-20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johan.H.Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

Mire besötétedett, meggyújtottuk a gyertyákat a koszorúk is elkészültek, szerintem nagyon szépek lettek:

Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben körökben egy rózsaszín kivételével lila, mert a katolikus hagyományok szerint az advent színe a lila, a bűnbánat és a megtérés jelképe, a koszorú négy gyertyája közül – a meggyújtás sorrendjében – az első, a második és a negyedik lila, míg a harmadik, a közelgő ünnepet szimbolizálva: rózsaszín. A negyedik színe a bűnbánat színe, a lila - az adventi felkészülés során ugyanis ugyanúgy önmegtartóztatással, bűnbánattal készülnek a keresztények a közelgő karácsonyra, mint húsvét előtt. A rózsaszín gyertya pedig a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt jelenti, az öröm színe a fehér, de ha ez lilával keveredik, akkor rózsaszín lesz belőle.

Az felvilágiasodott szokások szerint azonban, ma már sokfelé különböző színű gyertyákkal díszítik az adventi koszorút, zöld, sárga, kék, fehér, arany, ezüst, narancssárga és szinte bármilyen színű lehet. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet.

A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.

 Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. 

Este pedig meggyújtottuk az első gyertyát.

Kívánok nektek is boldog, békés készülődést és        
                                      várakozást!

Húgocskám csodaszép tortái

Persze, Ti mind tudjátok, hogy három húgom van. Mind a három okos, szép és ügyes, de most a legkisebbről lesz szó, Zsuzsiról. Ő végzettségét nézve régész és történész, de jelenleg rendezvényszervezéssel foglalkozik.Pedig szerintem inkább tortákat kellene készítenie. Most bemutatok nektek néhányat a mesteri alkotásaiból, amelyekkel a család tagjait lepi meg szülinapjainkon.

Ez még az idők kezdetén, kb.15 éve készült.Bálint két éves.

Ez már nagyobb,Papi gyertyái nem fértek volna el kisebb tortán.














Boni születésnapja Karácsonykor van, mindig valami különleges torta készül.
Ez csak egyszerűen csupa-csupa színes cukorka, minden gyerek álma.

                               A mozdony minden porcikája ehető volt, még a szeneskocsiban tárolt "fa" is.

Tekintettel a népes családra, mindig van "főtorta" és "póttorta".
A mozdony előtt finom dobostorta.

Amikor a csomag maga az ajándék. Kibontani nem lehet, csak megenni.

Ezt a dobozt ki lehetett nyitni, benne volt az ajándék. Utána felfaltuk.

Ez már igazi mestermunka. A vár minden apró darabja ehető volt.
A mögötte szerényen megbúvó csokoládétorta is szépséges.

Éva és Kriszta, a két januári szülinapos, Jing-Jang tortája. Olyan hatalmasra sikeredett, hogy kivételesen nem volt szükség "póttortára". Elkészítésében Fanni is segédkezett, mint "cukrásztanuló".

 A legutóbbi csúcsalkotás, ami Fanni születésnapjára készült. Körben az ostyalapra másolt fényképek jó sok csokikrémmel felragasztva.

A mézeskalácsból készült templom nem torta, de elengedhetetlen kelléke a karácsonyi hangulatnak és természetesen ehető. Meg is ettük.












Ezek a fantasztikus torták természetesen nem csak szépségesek, de nagyon finomak is.
Ti is szeretnétek ilyen csodálatos tortát szülinapotokra? Talán szólhatok egy-két jó szót az érdeketekben...

Mit csinált Felséged 3-tól 5-ig?

    A rendkívül szórakoztató, fantasztikus színészeket felsorakoztató magyar filmben a királyi udvar vadászaton vesz részt. Az urak vadásznak, a hölgyek Beatrix királyné (Psota Irén) köré gyülekezve cseverésznek, Mátyás király ( Darvas Iván) pedig szintén vadászik, ám nem vadra és nem a többiekkel. Eltűnése szemet is szúr szépséges és nagyszájú feleségének, aki ezt a film címében szereplő mondattal kéri számon. Ezt követi a fergeteges vígjátéki bonyodalom, de nem mesélem el, aki még nem látta, feltétlenül nézze meg.

Ez film jutott eszembe, mikor a Visegrádi Királyi Palota nagyszerűen helyreállított romjai között sétáltam.

                                                  A KIRÁLYI PALOTA   

Nem vagyunk különösképpen elkényeztetve középkori műemlékekkel. Azon a néhány templomon és váron kívül, amelyek többé-kevésbé épen vészelték át a török hódítást és annak nem kevésbé pusztító megszüntetését, Magyarországon leggyakrabban térdig vagy még addig sem magasodó épületekkel találkozhat a derék műemlék látogató.

 

Az újabb kori műemlékvédelem elsősorban a maradványok konzerválására összpontosított, rekonstrukcióra jóval kevésbé, amely a tudományos szempontoknak talán megfelelt ugyan, a laikus számára viszont sok élvezhetőt nem nyújtott. Ezen a felfogáson kíván változtatni (és egyben a két szempontot összehangolni) az a kiállítás, amelyet Visegrádon nyitottak meg. Véget ért ugyanis a királyi palota rekonstrukciójának első szakasza, amelyben a palota északkeleti épületét próbálták meg a késő középkori állapotoknak megfelelően helyreállítani, benne a gyönyörű reneszánsz kúttal. 

 Főbejáratként a kaputorony szolgált, amivel pontosan szemben volt az új egyhajós palotakápolna bejárata.

Az épületegyüttes ÉK-i részén volt a palota központja. Itt, egy háromemeletes négyzet alaprajzú épületben alakították ki a királyi és királynéi lakosztályokat. Az alsó szinten lakott a személyzet, a felső két szinten pedig a király és a királynő nyári és téli szállása volt. 

A szobrok, szökőkutak Giovanni Dalmata a szobrászműhelyében készültek. Az ő nevéhez köthető a palota leghíresebb dísze, a Herkules-kút elkészítése is. A kutat Mátyás címerei  díszítik, és a gyermek Herkules valószínűleg a hadvezér király törvénytelen fiára, Corvin Jánosra utal. Körülötte a Zsigmond-kori díszudvart  átépítve, annak első szintjén reneszánsz loggiát alakítottak ki

 

 A visegrádi rekonstrukció határozott célja, hogy ne csak a materiálisan fennmaradt romokat, hanem a tudományos kutatás által megismert adatokat is felhasználja és bemutassa.

 

 

 A XIV -XV. században épült palota maradványai mintegy 500 méter hosszúságú és 150 méter szélességet meghaladó területet foglalnak el a hegy lábánál. A lépcsőzetesen épített palotaegyüttes három nagy egységből áll: az északi Mátyás-palotából, a Kápolnából és a déli Beatrix-palotából.

Az épületkomplexumot mintegy 350 terem, szoba alkotta. Ezt Antonio Bonfini, Mátyás Király környezetéhez tartozó humanista - könyvéből tudjuk. Ő írt a palota függőkertjéről, az oszlopcsarnokokról, a márvány szökőkutakról.

 A paloták termeiben is megtalálhatók a Zsigmond kori, kényelmi átalakítások és díszítések nyomai. A palotát később némileg elhanyagolták, és ebben csak Hunyadi Mátyás aragóniai Beatrixszal kötött 1476-os házassága hozott változást. A késő gótikus stílusban átépített palotában Itália után Európában először megjelent a reneszánsz építő- és szobrászművészet is.  

 

  A kertben  új  teraszokat képeztek ki.

A negyedik szint udvarán áll a vörösmárvány baldachinos, oroszlános kút.

 

 A kápolnában is megtalálható volt az itáliai reneszánsz stílusában alkotó szobrászok kéznyoma. Aranyozott carrarai márványból alkották meg a kápolna új tabernákulumát, és számos faragvánnyal díszítették a templomot, ami közül egy vörösmárvány dombormű, az un. Visegrádi Madonna ma is megcsodálható.

 

 A palota a korabeli itáliai reneszánsz udvarok között is megállta a helyét, ezért olvasható a sokat látott pápai követ, Bartolomeo de Maraschi leveleiben, hogy a földi paradicsomból ír. Később a XVI. század közepén Oláh Miklós Hungária című művében emlékezik meg az épületről.

Zsigmond téglalap alakú, a palotával majdnem megegyező nagyságú gyümölcsöskertet alakíttatott ki, aminek közepén vízvezetékkel táplált csorgókút volt.

Számomra nagyon kellemes meglepetés és élmény volt a helyreállított Királyi Palotában sétálni. Nézzétek meg Ti is!

Ja, és mit csinált Mátyás Király 3-tól 5-ig? Azt nem árulom el, nézzétek meg a filmet!