Igy kell ezt csinálni

A fehérvárcsurgói Károlyi Kastély első alkalommal ad otthont a 2017 november 17.-19. között megrendezésére kerülő „FRISS TERMÉS” szalonbemutatónak és vásárnak. A kortárs magyar iparművészet legjavát képviselő meghívott művészeket a Károlyi József Alapítvány látta vendégül.

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély egy a 19. században, klasszicista és eklektikus stílusban épült kastély Fehérvárcsurgón, Fejér megyében. Az épületegyüttest a Károlyi családból származó Károlyi György építtette, tervezője Henrich Koch és Ybl Miklós építészek voltak

1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a MÁG együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására. Jelenleg a kastélyban működő kulturális találkozóközpont az Európai Kulturális Találkozóközpontok Hálózatának tagja.

 A kastély felújítása után elkészült a park rehabilitációja is.

A kulturális funkciók kiegészítésére és azok „eltartása” érdekében a kastély célja a turisztikai áramlatokba való illeszkedés a szállodai és vendéglátási részlegek segítségével. Ez a terv 1995-ben elnyerte az UNESCO Kulturális Világörökség Évtizedének emblémáját. Az alapítvány tudományos és kulturális tevékenységével egy időben a Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. a kastély rendezését folyamatosan végzi.

A kastély egész évben nyitva áll a látogatók számára, állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, részt venni.

Mi is rendszeresen visszajárunk megcsodálni az épület és park szépségét, harmóniáját.Most egy egészen érdekes és színvonalas kiállítást láthattunk , számomra kicsit furcsa, de találó

"Friss termés" cÍmmel.

 A kastély termei rendhagyó módon alkalmi enteriörökké alakulva fogadják be a tervezőművészet különböző ágaiból érkezett alkotókat, akik hasonló ízlésű, szemléletű néhány fős csoportokat alkotva rendezték be a teret.

Úgy éreztük majd magát, mintha egy műterembe, vagy divatszalonba érkeztünk volna, ahol ismerkedhettünk testközelben a friss alkotásokkal, és az alkotókkal.

A szépen berendezett termekben, kellemesen elbeszélgettünk az alkotókkal. Kikérdeztük őket a technikákról, ötleteikről.Sok szép és igényes munkát láttunk.

A nézelődés és beszélgetés mellett vásárlásra is lehetőség volt.

A textilek, üvegek és ékszerek mellett nekem persze Fischer Jutka munkái tetszettek a legjobban, hozzá vissza-vissza kanyarodtunk.

Csodaszép dolgokat készít a keramikusnő, különösen tükrei és gyertyatartói tetszettek.

Nagyon kellemes légkörben, különösen kedves emberek között töltöttük el a délután. Megint nem csalódtam a szervezésben, nagyon jó program volt.

Amikor egy bika harangozott

Mánfa, Árpádkori Templomrom

Sarlós Boldogasszony ünnepén a római katolikus egyház arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária (méhében Jézussal) meglátogatta unokatestvérét, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet.Néhány országban – így Magyarországon is – napjainkban is július 2-án ünneplik. S mivel ez a nap az aratás kezdetének ideje, ezért magyarul a Sarlós Boldogasszony nevet viseli.






A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom festői völgyben, a településtől nyugatra található.
A mai település Mánfa és Budafa (Pécsbudafa) egyesüléséből jött létre. Nevét az oklevelek Manfa, Márnfa alakban írták.
A település birtokosai a Bátmonostori-, Kisvárdai családok voltak, majd a pécsi püspökség birtoka lett.

A templom a XII. században épült román stílusban. Hosszúkás négyszögletű hajóját négyszögű, dongaboltozatos szentély zárja le. A hajó eredeti románkori félköríves ablakai mellett csúcsívesek is láthatók.

Tornya román stílusú, ikerablakait oszlopocskák választják el. Sisakja később készült. A XIV. században bővítették a templomot gótikus stílusban. Az északi falát elbontották, északi irányban három méterrel kitolták és támpillérekkel erősítették meg. A templom nyugat felől tagozott, korai kőosztású csúcsíves kaput kapott, felette kis félköríves ablak, az északi oldalon pedig már egyenes záródású, faragott kő betétes ablakocska létesült.

A sekrestye XIX. századból való, s ugyanerre az időre tehető a déli kapu barokk keretezésű átalakítása, a déli oldal álcsúcsíves ablaka és négyszögű kórusablaka.

A hagyomány szerint a középkori település elpusztult, odébb költözött - a templom viszont túlélte a török idők pusztítását is, ám környékét visszavette a természet. Úgy találtak rá, hogy a rengetegbe tévedt, és szarvával a harangkötélbe akadt bika "harangozva" felhívta rá a figyelmet.

1742-ben Varsány István remete renoválta. Műemlékként 1937-ben restaurálták.

Szépséges környezetben, könnyen megközelíthető helyen van.Ha arra jártok, feltétlenül álljatok meg és nézzétek meg.

Gombavadászat a Vértesben

Már keresztül-kasul bejártam a Vértest, mostanáig igy gondoltam. Ma túraútvonalat keresve találtam rá egy eddig méltatlanul kimaradt tanösvényre, így ez lett az úti cél.

                          Vértesi Panoráma Tanösvény

Csákberény szélén, a vadászati múzeumtól indul a 4620 m hosszúságú, a Vértes talán legszebb kilátópontját is érintő tanösvény. Enyhén emelkedő, változatos domborzati viszonyok között halad a jól kiépített út.

A növényzet is nagyon változatos a talajviszonyoktól függően sziklagyepek, karsztbokorerdők, száraz tölgyesek, gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, bükkösök, cseresek, kultúrerdők váltják egymást.

                                                                                 
     Ezen társulások legszebb hazai előfordulásaival találkozhatunk utunk során.







                                                         



                                                                                                   

Az táv felénél bukkan ki az út a kilátóhelyre, ahonnan talán a Vértes legszebb kilátása tárul elénk.

                                                                                                                                                                    

Utunk során rengeteg gombát láttunk, sajnos a gomba ismeretem messze alulmúlja a virágokét, ezért inkább fényképeztem őket.

Nagyon kellemes túra volt, gyönyörű, őszi időben.

A színek tava

Kezdhetném azzal, hogy nem is igazi tó, de ez illúzió romboló lenne. Közép-Európa legmélyebb taváról van szó, ami egy bánya helyén keletkezett és amikor megpillantod, eláll a lélegzeted.


                                      RUDABÁNYA

A volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését. Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyobb mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize!

 A külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalak és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet.

Főként akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, tölgyesek is kialakultak.

 

 

A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat.

Kezdettől fogva élnek benne halak és más élőlények, de mivel vize hideg, tápanyagokban viszonylag szegény, ezért csak a kisebb halfélék kedvelik.

 A területet a faluból , jól kitáblázott úton lehet megközelíteni autóval, majd a kijelölt parkolóban hagyva , tematikus úton közelíthetjük meg a tavat tulajdonképen a régi, teherautók által kijárt úton.

 A tó körül egy darabon ösvény vezet, táblákon mutatják be a tudnivalókat.Több kilátó is épült, ahonnan igazán pazar látvány tárul elénk.

Ajánlatos az ösvényen maradni, a bányató fala nagyon laza, könnyen beomolhat alattunk.

 A vasércen kívül még több száz (!) féle anyagot tartalmaz a kőzet, ettől olyan fantasztikus a színkavalkád.

A Rudabánya melletti vasércben gazdag hegyvonulat völgyeit 10 millió évvel ezelőtt tavi mocsári üledékek borították, amelyekben napjainkig megmaradtak az egykor ott élt növények és állatok maradványai, közöttük az emberré válás korai szakaszának világszerte ismert és elismert dokumentumai, mint a Rudapithecus hungaricus és az Anapithecus hernyaki fog-, koponya- és végtagcsont maradványai.Ezt egy külön erre a célra létesített kiállító központban meg is nézhetitek.

Szerintem, "bakancslistás" hely.