Igy kell ezt csinálni

A fehérvárcsurgói Károlyi Kastély első alkalommal ad otthont a 2017 november 17.-19. között megrendezésére kerülő „FRISS TERMÉS” szalonbemutatónak és vásárnak. A kortárs magyar iparművészet legjavát képviselő meghívott művészeket a Károlyi József Alapítvány látta vendégül.

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély egy a 19. században, klasszicista és eklektikus stílusban épült kastély Fehérvárcsurgón, Fejér megyében. Az épületegyüttest a Károlyi családból származó Károlyi György építtette, tervezője Henrich Koch és Ybl Miklós építészek voltak

1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a MÁG együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására. Jelenleg a kastélyban működő kulturális találkozóközpont az Európai Kulturális Találkozóközpontok Hálózatának tagja.

 A kastély felújítása után elkészült a park rehabilitációja is.

A kulturális funkciók kiegészítésére és azok „eltartása” érdekében a kastély célja a turisztikai áramlatokba való illeszkedés a szállodai és vendéglátási részlegek segítségével. Ez a terv 1995-ben elnyerte az UNESCO Kulturális Világörökség Évtizedének emblémáját. Az alapítvány tudományos és kulturális tevékenységével egy időben a Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. a kastély rendezését folyamatosan végzi.

A kastély egész évben nyitva áll a látogatók számára, állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, részt venni.

Mi is rendszeresen visszajárunk megcsodálni az épület és park szépségét, harmóniáját.Most egy egészen érdekes és színvonalas kiállítást láthattunk , számomra kicsit furcsa, de találó

"Friss termés" cÍmmel.

 A kastély termei rendhagyó módon alkalmi enteriörökké alakulva fogadják be a tervezőművészet különböző ágaiból érkezett alkotókat, akik hasonló ízlésű, szemléletű néhány fős csoportokat alkotva rendezték be a teret.

Úgy éreztük majd magát, mintha egy műterembe, vagy divatszalonba érkeztünk volna, ahol ismerkedhettünk testközelben a friss alkotásokkal, és az alkotókkal.

A szépen berendezett termekben, kellemesen elbeszélgettünk az alkotókkal. Kikérdeztük őket a technikákról, ötleteikről.Sok szép és igényes munkát láttunk.

A nézelődés és beszélgetés mellett vásárlásra is lehetőség volt.

A textilek, üvegek és ékszerek mellett nekem persze Fischer Jutka munkái tetszettek a legjobban, hozzá vissza-vissza kanyarodtunk.

Csodaszép dolgokat készít a keramikusnő, különösen tükrei és gyertyatartói tetszettek.

Nagyon kellemes légkörben, különösen kedves emberek között töltöttük el a délután. Megint nem csalódtam a szervezésben, nagyon jó program volt.

Amikor egy bika harangozott

Mánfa, Árpádkori Templomrom

Sarlós Boldogasszony ünnepén a római katolikus egyház arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária (méhében Jézussal) meglátogatta unokatestvérét, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet.Néhány országban – így Magyarországon is – napjainkban is július 2-án ünneplik. S mivel ez a nap az aratás kezdetének ideje, ezért magyarul a Sarlós Boldogasszony nevet viseli.






A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom festői völgyben, a településtől nyugatra található.
A mai település Mánfa és Budafa (Pécsbudafa) egyesüléséből jött létre. Nevét az oklevelek Manfa, Márnfa alakban írták.
A település birtokosai a Bátmonostori-, Kisvárdai családok voltak, majd a pécsi püspökség birtoka lett.

A templom a XII. században épült román stílusban. Hosszúkás négyszögletű hajóját négyszögű, dongaboltozatos szentély zárja le. A hajó eredeti románkori félköríves ablakai mellett csúcsívesek is láthatók.

Tornya román stílusú, ikerablakait oszlopocskák választják el. Sisakja később készült. A XIV. században bővítették a templomot gótikus stílusban. Az északi falát elbontották, északi irányban három méterrel kitolták és támpillérekkel erősítették meg. A templom nyugat felől tagozott, korai kőosztású csúcsíves kaput kapott, felette kis félköríves ablak, az északi oldalon pedig már egyenes záródású, faragott kő betétes ablakocska létesült.

A sekrestye XIX. századból való, s ugyanerre az időre tehető a déli kapu barokk keretezésű átalakítása, a déli oldal álcsúcsíves ablaka és négyszögű kórusablaka.

A hagyomány szerint a középkori település elpusztult, odébb költözött - a templom viszont túlélte a török idők pusztítását is, ám környékét visszavette a természet. Úgy találtak rá, hogy a rengetegbe tévedt, és szarvával a harangkötélbe akadt bika "harangozva" felhívta rá a figyelmet.

1742-ben Varsány István remete renoválta. Műemlékként 1937-ben restaurálták.

Szépséges környezetben, könnyen megközelíthető helyen van.Ha arra jártok, feltétlenül álljatok meg és nézzétek meg.