Bátorkő, Ópalota,Pusztapalota három név, de csak egy vár.
A vár a XIII. század végén vagy a XIV. század elején keletkezhetett, amikor a hatalmas Konth család birtoka volt. A Konth család a vár neve után felvette a ,,Palothai Konth" nevet, és bizonyára e vár után nevezték el a völgy déli bejáratánál keletkezett kis községet, a mai Várpalotát korábban Palotának.
A korabeli metszeten jól látható a két vár, bár a valóságban Bátorkő vára az erdő mélyén áll, nem pedig egy kimagasló hegyen.
Ópalota vára, minthogy előbb épült, mint Várpalota, ezért az első Palotát megkülönböztetésül Újpalotából, ismeretlen időtől kezdve Ópalotának nevezték. Ópalota vára ismeretlen körülmények között, a török hódoltság idején pusztult el, és csak ezután kapta a Pusztapalota nevet.
Ópalota a török időkben is vár volt, melynek sikertelen ostroma is ismeretes. I. Szulejmán szultán 1564.október 1-i rendelete szerint ugyanis "Ali - a budai szandzsákban 5500 akcse timár birtokosa - Ópalota nevű hadi várból egyik hitetlen a lováról ledobva, vitézül viselkedett, és ezért 2000 akcse nagyobbitásra kapott engedélyt". Ebben az időben tehát Ópalota még állt, és magyar kézen volt. A ma használatos Pusztapalota név az egykori Ópalotának csak a már elpusztult, romos állapotára vonatkozik. Azt, hogy Ópalota mikor pusztult el, nem tudjuk. Feltehetően a XVI. század második felében már elhagyatott volt, és így fokozatosan romba dőlt.
A várromhoz jelzett turistaút vezet Várpalotáról illetve a Tés felé vezető útról. Mi ez utóbbi választottuk. A tési úton kb. 5 km-re Várpalotától jobbra jelzőtábla "Királyszállás", itt kell balra térni és ez erdőben a piros + jelzést követni. Majd követni és követni...
Útközben hatalmas sziklák mellett megyünk el, felcsillan a remény, mert tudjuk, hogy a várrom szintén hatalmas sziklán áll, de nem...
Több helyen mesterségesen kialakított dagonyákkal találkoztunk, de mielőtt meghatódhattunk volna, hogy némelyek milyen kedvesek a vaddisznókhoz, megpillantottuk a közeli magaslest is...
A lepkéknek viszont a természet kedvezett, a sok csapadék miatt ellepték az egész völgyet.
Mikor már annyit mentünk, hogy úgy gondoltuk, eltévedtünk, valóban eltévedtünk. Szerencsére szembe jött ( pontosabban futott) egy fiatalember, akitől megtudtuk, hogy valahol elnéztünk egy kanyart, így visszafordultunk.
Látjátok a fán azt a papírt? Na, azt nem láttuk mi, azért tévelyegtünk el másfelé, de itt már irányban voltunk
(azt hittük).
A kedves fiatalember mondta, hogy jó meredeken kell a várhoz felkapaszkodni, így az első jó meredek úton felkapaszkodtunk---és feljutottunk a várral szemközti, egyébként csodaszép sziklákhoz. Innen legalább remek fényképeket készítettünk a romokról és rólam.
Összeszedve maradék erőinket visszaereszkedtünk a völgybe,itt már tényleg nem kellett sokáig menni, megpillantottuk a hatalmas sziklát és a falmaradványokat.
A kis fellegvár négy, egymástól jól elkülöníthető épületrészből állt.
"A sziklabérc nyugati oldalán, ahonnan egyedül volt megközelíthető, állott az udvart kerítő és bejáratot védő fal, e fölött magasodott a 3 emeletes torony, amelyből csúcsíves ajtón keresztül vezetett egy híd az átjáró toronyba. Ezen keresztül egész keskeny, többlépcsős folyosó vezetett a negyedik épületrészbe, az alsó toronyba. "
"A kb. 15 m magas 3 emeletes torony csak nyugatról volt megközelíthető. Itt volt kapcsolata a völgy nyugati oldalával, de azt az összekötő kis részt is biztosan elvágta abban az időben, és egy árok húzódhatott a vár bejárata előtt, amelyet ma már feltöltöttek a leomlott falrészek. Felvonóhíd vezethetett az árkon keresztül, amelyen át az előudvarba lehetett jutni. Az udvart határoló falak a torony falaihoz hasonlóan, egyenesen a sziklára vannak ráépítve, és csak a hátsó kisebb torony északi fala nyúlik le egészen a völgy aljáig."
A torony 6,5 x5 m alapterületű és 3 emeletes volt, 2,20 m vastag terméskő falakkal, kívül vakolva. A földszinti helyiség kb. 4,5 m magas a többi emeleti helyiség 3 és 2,8 m magas volt. Az egyes helyiségek mennyezetét tartó kemény fagerendák 0,25 x 0,25 m méretű nyílással még jól láthatók.
( mögöttem)
Az idézett leírás alapján próbáltam azonosítani a romos faldarabokat, odaképzelni magam a korabeli várba.
Ezek után leereszkedtem...Hová? ...Talán a várudvarba.
Vagy az ebédlőbe?
Sajnos a vár régészeti feltárása, pláne restaurálása soha nem történt meg, így csak találgatni lehet.
Mindenesetre, számomra kellemes meglepetés volt, hogy itt a Bakony eldugott rejtekeiben ilyen jelentős rom áll.
Ha van kedvetek, érdemes megtenni ezt a kis túrát. Ha nem tévedtek el, nem is olyan fárasztó!
