Osztálykirándulás a Nagy-Kopaszra
2013 májusában kicsit ( egy évvel) megkésve ünnepeltük a 35. érettségi találkozónkat. Mindenki nagyon fiatal, csinos és jókedvű volt. Élveztük egymás társaságát, jókat beszélgettünk. Az este hamar elszaladt és úgy éreztük, jó lenne hamarosan megint találkoznunk. Mindenféle ötletek és ígéretek hangzottak el búcsúzóul. Eltelt egy hét és Sóslaci jelentkezett, kirándulást szervez nekünk.
Hurrá!
A találkozó Nagykovácsiban volt, ahová kicsit nehezen, de végül megérkezett a lelkes társaság. Amíg vártunk, pogácsával, kávéval és "üdítő" italokkal múlattuk az időt, folytatva a beszélgetéseket, amit pár hete abbahagytunk.
Indulás előtt elkészült az "ilyen volt" kép .
Itt még frissek és vidámak vagyunk, bár a napocska már nagyon erősen sütött és a hőmérsékletre sem lehetett panasz. A faluból kivezető úton még kellemesen árnyékos helyen bandukoltunk.
Pár száz méter megtétele után még mindig nagyon frissen meneteltünk, bár nehezítette a helyzetet, hogy az út kikanyarodott a mezőre, ahol kb.ezer fok volt és tűzött a nap. Hogy még kalandosabb legyen a helyzet, éppen bicikli versenyt rendeztek, így időnként felhangzott a "Vigyázz, bicikli!" kiáltás, ilyenkor mindenki a közeli árokba ugrott.
A réten rengeteg virágot láttunk, persze kihasználtam a kissé pilledt társaságot és mindenkinek lelkesen mutogattam a növényeket, aki hajlandó volt meghallgatni.
Végre beértünk az erdei útra, úgy örültünk, hogy árnyékban vagyunk, hogy szinte észre sem vettük, hogy emelkedik az út. Itt már kissé nehezebb volt elugrani a biciklisek elől, de végül is sikerült.
Az, hogy minden képen álló helyzetben vagyunk, csak a fénykép kedvéért van. Végül megdöntve az "antiteljesítménytúra" rekordját, felértünk a kilátóhoz.
A Csergezán Pál kilátó32 méter magas, felső szintje 18 méter magasságban
található. A kilátó földszinti része vasbetonból, az emeletek vörösfenyőböl készültek.
Nagy-Kopasz a Budai-hegység legmagasabb pontja, magassága 559 méter. A csúcson 2005-ben épült a Csergezán Pál nevét viselő kilátó, amely pihenőhelyként is szolgál. Innen szabad kilátás nyílik a környékre; áttekinthető a Budai-hegység nagy része, a Pilis és a Gerecse egyes vonulatai, sőt, tiszta időben a Mátra vonulatai is látszanak.
Tériszonyosok és nemtériszonyosok is felkapaszkodtak a kilátóba, élveztük a valóban szép kilátást, eszegettük a pogácsát, amit magunkkal cipeltünk a hosszú és nehéz útra, nehogy éhen haljunk.
Lefelé már könnyebb volt az út, vidáman beszélgetve rohantunk az ebéd felé, ami a faluban várt bennünket.
Szépséges mezőre értünk ki, ami számomra rengeteg fényképezni való virágot jelentett, mások jobban örültek a távolban feltűnő házaknak.
Mire leértünk a faluba, az étteremben
kellemes meglepetésként megérkeztek a lógosok.
Kicsit fáradtan, de nagyon jó hangulatban ettük meg ebédünket.
Végül elkészült az "ilyen lett" fénykép is.
Nagyon szép napunk volt, nagyon jól éreztük magunkat, köszönjük Sóslaci, hogy megszervezted.
Mikor megyünk megint?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése