Buddha lótuszvirágon ül

Lótusz Napok a Szegedi Füvészkertben

A lótuszvirágot számos különböző kultúrában – legfőképpen a keleti vallásokban – a tisztaság, a felvilágosodás, a megújulás és újjászületés szimbólumaként tartják számon. A jellemvonásai nagyon hasonlítanak az emberi szellemet jellemző vonásokra: a környezete ellenére is a lótuszvirág képes igen szép virágokat produkálni és tisztának maradni. 






 Buddhát némelykor lótuszvirágon ülve ábrázolják, egy olyan személyt jelképezve, aki legyőzte az anyagi világ fájdalmait és megvilágosult, csakúgy, mint a lótuszvirág, mely a piszkos, iszapos mocsarakban növekszik, de képes a víz felszínére törni és gyönyörű virágot produkálni. Sok hindu istent lótuszvirágon ülve vagy állva ábrázolnak.

 A lótuszok vízi–mocsári növények. Nagyméretű leveleik a víz felszíne fölé emelkednek; jellemző rájuk, hogy nagy, pajzs alakúak, szélük ép, felületük erősen viaszos, erezetük pedig villás.

 Sziromleveleik és porzóik – a tündérrózsafélék virágához hasonlóan – spirális elrendeződésűek.

A bibék széthajlók, hosszú felületűek, a bibeszál szinte teljesen redukálódik, így a bibék szinte közvetlenül a magház külső felületén ülnek.















  A locsolókanna rózsájára emlékeztető képződmény likacsain tekintenek ki a bibék, majd később a makktermések, melyek éretten kihullanak.Magvaik nagyon hosszú ideig megőrzik csíraképességüket. Egy 1288 éves indiai lótusz magvát – melynek korát radiokarbon módszerrel határozták meg – még sikerült kicsíráztatni.

 Az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) 1933-ban került a Füvészkertbe az óföldeák-gencsháti Návay kastély - ma már nem létező - tavából. Az indiai lótusz azóta is a Füvészkert egyedülálló látványossága, hiszen Közép-Európában kizárólag a szegedi Füvészkertben látható több száz virágzó növény egyetlen tóban.

 


 Azóta is majd' minden évben július táján hozza csodálatos virágait.

 


A  lótuszvirág éjjel összecsukódik és a vízbe merül, hajnalban pedig a víz felszínére kerül és kinyílik, csakúgy, mint a Nap. Számos különböző vallásban a tudat a Nap reinkarnáción keresztüli utazását jelképezi, felkel, fényt áraszt, lenyugszik, de másnap megint felkel. Egyesek azon véleményen vannak, hogy az emberek megszületnek, elvégzik a feladataikat, meghalnak és aztán újraszületnek csakúgy, mint a Nap.

Zuhogott az eső, amikor a Füvészkertben jártunk. Sajnos a virágok nagy része összecsukódott, de még így is fantasztikus élmény volt. Lenyűgözött a virágok nagysága, 20-30 cm is vannak köztük.
Megfigyelhettük az egyedülálló természeti jelenséget is, a lótusz-effektust.
Lótusz-effektusnak a felületek nagyon kicsi nedvesíthetőségét nevezik, és erre a lótusz növénynél figyeltek fel először. Ennek a növénynek a levelét és virágát a víz és más folyadékok nem nedvesítik, olyan csepp képződik rajtuk, amely nem tapad meg a növények felületén, hanem lepereg arról, sőt közben a növényen található porszennyeződést is eltávolítja.

A virágoknak egészen különleges, finom illata van.









A hét végén rendezik meg a IV. Lótusz Napokat. A Lótusz napok a virágzásának ünnepe, egyúttal keleti, indiai hangulatot varázsolnak erre a két napra a Füvészertbe. A tavalyi évben is már több ezren voltak kíváncsiak programra. A lótuszhoz illően keleti hangulatban állítják mindig össze programokat, mely idén sem lesz másként.

Aki nem tud elmenni a Lótusz Napokra, máskor is megcsodálhatja ezeket a különleges virágokat. Augusztus közepéig még biztosan virágoznak. 

A buddhista tanítás szerint mindegyik ember képes tökéletessé és megvilágosulttá válni, csak idő kérdése, amíg mindegyik ember eléri a fényt.Az ember Nirvánába való jutásának pillanatát a lótuszvirág iszapból való feltörése és virágzása szimbolizálja, sok különböző hitrendszerben a víz az anyagi világ vagy fizikai birodalom megtestesítője.