Ez film jutott eszembe, mikor a Visegrádi Királyi Palota nagyszerűen helyreállított romjai között sétáltam.
A KIRÁLYI PALOTA
Nem vagyunk különösképpen elkényeztetve középkori műemlékekkel. Azon a
néhány templomon és váron kívül, amelyek többé-kevésbé épen vészelték át
a török hódítást és annak nem kevésbé pusztító megszüntetését, Magyarországon
leggyakrabban térdig vagy még addig sem magasodó épületekkel
találkozhat a derék műemlék látogató.
Az újabb kori műemlékvédelem
elsősorban a maradványok konzerválására összpontosított, rekonstrukcióra
jóval kevésbé, amely a tudományos szempontoknak talán megfelelt ugyan, a
laikus számára viszont sok élvezhetőt nem nyújtott. Ezen a felfogáson
kíván változtatni (és egyben a két szempontot összehangolni) az a
kiállítás, amelyet Visegrádon nyitottak meg. Véget ért
ugyanis a királyi palota rekonstrukciójának első szakasza, amelyben a
palota északkeleti épületét próbálták meg a késő középkori állapotoknak
megfelelően helyreállítani, benne a gyönyörű reneszánsz kúttal.
Főbejáratként a kaputorony szolgált, amivel pontosan szemben volt az új
egyhajós palotakápolna bejárata.
Az épületegyüttes ÉK-i részén
volt a palota központja. Itt, egy háromemeletes négyzet alaprajzú
épületben alakították ki a királyi és királynéi lakosztályokat. Az alsó
szinten lakott a személyzet, a felső két szinten pedig a király és a
királynő nyári és téli szállása volt.
A szobrok, szökőkutak Giovanni Dalmata a szobrászműhelyében
készültek. Az ő nevéhez köthető a palota leghíresebb dísze, a
Herkules-kút elkészítése is. A kutat Mátyás címerei díszítik, és a
gyermek Herkules valószínűleg a hadvezér király törvénytelen fiára,
Corvin Jánosra utal. Körülötte a Zsigmond-kori díszudvart átépítve,
annak első szintjén reneszánsz loggiát alakítottak ki
A visegrádi rekonstrukció
határozott célja, hogy ne csak a materiálisan fennmaradt romokat, hanem a
tudományos kutatás által megismert adatokat is felhasználja és
bemutassa.
A XIV -XV. században épült palota maradványai mintegy 500 méter
hosszúságú és 150 méter szélességet meghaladó területet foglalnak el a
hegy lábánál. A lépcsőzetesen épített palotaegyüttes három nagy
egységből áll: az északi Mátyás-palotából, a Kápolnából és a déli
Beatrix-palotából.
Az épületkomplexumot mintegy 350 terem, szoba alkotta. Ezt Antonio Bonfini, Mátyás Király környezetéhez
tartozó humanista - könyvéből tudjuk. Ő írt a palota függőkertjéről, az
oszlopcsarnokokról, a márvány szökőkutakról.
A paloták termeiben is megtalálhatók a Zsigmond kori, kényelmi
átalakítások és díszítések nyomai. A palotát később némileg
elhanyagolták, és ebben csak Hunyadi Mátyás aragóniai Beatrixszal kötött
1476-os házassága hozott változást. A késő gótikus stílusban átépített
palotában Itália után Európában először megjelent a reneszánsz építő- és
szobrászművészet is.
A kertben új
teraszokat képeztek ki.
A negyedik szint udvarán áll a vörösmárvány baldachinos, oroszlános kút.
A kápolnában is megtalálható volt az itáliai reneszánsz stílusában
alkotó szobrászok kéznyoma. Aranyozott carrarai márványból alkották meg a
kápolna új tabernákulumát, és számos faragvánnyal díszítették a
templomot, ami közül egy vörösmárvány dombormű, az un. Visegrádi Madonna
ma is megcsodálható.
A palota a korabeli itáliai reneszánsz udvarok között is megállta a
helyét, ezért olvasható a sokat látott pápai követ, Bartolomeo de
Maraschi leveleiben, hogy a földi paradicsomból ír. Később a XVI. század
közepén Oláh Miklós Hungária című művében emlékezik meg az épületről.
Zsigmond téglalap alakú, a palotával majdnem megegyező nagyságú
gyümölcsöskertet alakíttatott ki, aminek közepén vízvezetékkel táplált
csorgókút volt.
Számomra nagyon kellemes meglepetés és élmény volt a helyreállított Királyi Palotában sétálni. Nézzétek meg Ti is!
Ja, és mit csinált Mátyás Király 3-tól 5-ig? Azt nem árulom el, nézzétek meg a filmet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése