2012. május 6., vasárnap

Mivel gyújtogatott Linné lánya?


 Oktalan oknyomozás egy szépséges virág ürügyén


Nagyezerjófű                    
Dictamnus albus LINNÉ 1753                    

                           




 


  Az egész növény illóolajokkal telített, jellegzetes citromillata van. Bódító illatú rózsaszín virágfürtjét barna mirigyek borítják. Leveleit fény felé tartva apró pontok formájában láthatjuk az olajjáratokat. Ha megdörzsöljük, finom illata egész nap a kezünkön marad, de akinek érzékeny a bőre az vigyázzon, mert kiütéseket okozhat. Különösen allergén terméses állapotban.







 Szélmentes forró nyári napokon illóolajfelhő burkolja be a virágzatot.





A legenda szerint Linné lánya egy forró nyári napon gyufával lángra lobbantotta a nagyezerjófűvet körülölelő gőzfelhőt, így fedezve fel a növény e különleges tulajdonságát.
Na, itt álljunk meg egy pillanatra!
Linné, a neves svéd botanikus, aki több, mint 7000 fajta növényt osztályozott, rendszerezett és írt le (a növények nevében az "L." azt jelenti, hogy Ő írta le először), 1707-1778- ig élt.
1739-ben vette feleségül Sara Moreát, négy lányuk és egy fiúk volt. 

Az első dörzsgyufát J.Walker angol vegyész találta fel 1827-ben.

 A gyerekekről semmilyen adatot nem sikerült felkutatnom, de a nagyezerjófüvet 1753-ban írta le Linné, így biztosan nem gyufával gyújtogatott kicsi leánya.
A mécses vagy a gyertya már elképzelhető, hiszen éjszaka bolyonghatott álmatlanul a kertben.






  Állítólag megesik, hogy öngyulladással magától is lángra lobban, titokzatosan felvillanó kékes-vörös fényeket előidézve. Talán ezért kapta a boszorkányfű elnevezés.
 Hasonló jelenség lehet Mózes égő csipkebokrának a természettudományos magyarázata.


Ennek már nem jártam utána, túl régen történt.




 A nagyezerjófűhöz különleges mondák fűződnek. Ablakba téve villám ellen véd, vetésszéleken jég- és madárűző. A Dél-Bakonyban és a Balaton-felvidéken úgy tartották, hogy ahol a harkály ezerjófűlevelet ejt le a csőréből, kincs terem a nyomában. Egy másik hiedelem szerint a gyökere a hétlakatú zárat is kinyitja, ezért boszorkányfűnek is nevezték.






 Nevét azzal érdemelte ki, hogy erős illatú, keserű gyökerével ezerféle betegséget gyógyítottak a népi gyógyászatban.




  
Május és július között virágzik száraz, meleg tölgyesekben, bokorerdőkben és sziklagyepeken. 
Hazánk feltűnően szépséges növénye szigorúan védett, eszmei értéke 5000 Ft.








Nem csak leszedni, felgyújtani sem szabad!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése