A sárga len

-Milyen a len?-kérdezem .
-Kék és nagy területen termesztik, a textilipar dolgozza fel-válaszoljátok rögtön.
-De van fehér és sárga is- mondja a botanikában jártasabb.

Akkor ehhez mit szóltok?













A sárga virágú lenfajok kevésbe gyakoriak, mint a kék árnyalatú fajok. Egyik leghíresebb képviselőjük a  

Pilisi vagy pilisszentiváni len (dolomit lennek is hívják),

 endemikus reliktum faj.

Endemikus, mert csak Magyarországon él, itt is csak a Pilisben.10 hektárnyi  területnyi dolomittörmelékes sziklagyepen, 1000-es nagyságrendben élnek egyedei.
Reliktum faj, mert valószínűleg a jégkorszakot is túlélve, az ember előtti időkből maradt a Földön.

10–20 cm magasra növő törpecserje (chamaephyton), tövén sűrű, meddő tőrózsával A belső tőlevelek keskenyek, ék vagy lapát formájúak, fokozatosan nyélbe keskenyedők. A száron kevés visszásan szálas-lándzsás, szórt állású levél nő. Május-június környékén virágzik. Rovarok porozzák be, de önbeporzásra is képes. Sárga, nagyméretű virágai a száron 2-6-osával ülnek. 5 csészecimpája hegyes, mirigyesen fogacskás szélű.

Borbás Vince 1897-ben írta le a Linum dolomiticum fajt.  A lenfajok közül a Görögországban elterjedt Linum elegans áll közel hozzá. Annak dacára, hogy igen kis területen fordul elő, két formaváltozatot is meg lehet különböztetni:

• Linum dolomiticum f. dolomiticum: a sziromlevelek 15–16 mm hosszúak, oválisak
• Linum dolomiticum f. parviflorum: a sziromlevelek 10–12 mm hosszúak, lándzsásak.

Jelenleg Magyarországon fokozottan védett növényfaj. Feltalálási helyén, a Budai Tájvédelmi Körzet Szénás-hegycsoportjában kb. 10 hektáron mintegy pár ezer példány él a növényből. Az állomány stabilnak tekinthető. Először 1934-ben intézkedtek a terület védelméről, 1951-ben már szigorú védelem alatt állt. 1979-től a Berni Konvenció hatálya alá is esik.

A rendkívüli védettségnek köszönhetően a Pilisi len felkutatása és megtekintése csak vezetett csoportokkal lehetséges. Minden évben több ilyen túrát is indítanak, mivel nagyon nagy az érdeklődés.
Ilyen túrán vettünk részt mi is a szokatlan májusi kánikulában.


A Pilisi len túra

Vezetőnk, Vazul, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa, lelkesen mesél a tájvédelmi körzetről a Jági-tó partján

Jági-tó

Utunk lankás erdőn keresztül vezetett,
felettünk az Ördög-szikla különleges geológiai képződménye magasodott.

A különleges védett természetvédelmi területet kerítéssel is védik, amelyen át rozoga létra vezet .
Megtudtuk, hogy tulajdonképpen nem is a turistáktól, hanem az állatoktól védik. A szocializmus alatt a vezetés kedvenc vadászterülete volt ez a rész, mesterséges betelepített és túltenyésztett fajokkal.
A védelemmel megpróbálják visszaállítani ez eredeti, természetes biológiai egyensúlyt az erdő élővilágában.












Az út során, miközben izgatottan vártuk, hogy végre megpillantsuk a Pilisi len sárga mezőit, sok szép növényt is láthattunk.

Kisvirágú nenyúljhozzám

Virágzó kőris

Nagyvirágú méhfű

Veronika

Másfél órás gyaloglás után végre megpillanthattam életemben először a Pilisi lent.

Hát, nem igazán erre gondoltam! Hol a mezőnyi virág?
Nem csoda, hogy csak az 1800-as évek végén találta meg és írta le Borbás Vince.
A fényképezés és nézelődés után utunk folytatódott a róla elnevezett Borbás-gerincre.

 Ez a terület botanikailag szintén különleges, a sziklás-gyepek világát ismerhettük meg.

Szent-István király szegfű

Borzas vértő

Napvirág

Kilátás a pilisi falvakra, távolban Dobogókő

Talán kicsit csalódott voltam, bár én tehetek róla, mert nem olvastam utána pontosan, mit is fogok látni.
Képzeletemben nagy, sárga lenmezőket láttam hajladozni a májusi szélben. A sziklákon élő, alacsony, pici Pilisi len mégis különleges szépség azoknak, akik kedvelik a növényeket.
Köszönet Borbás Vincének, hogy a többi növénnyel együtt, ezt is ismertté tette számunkra.
Álljon itt az a pár sor, amit felesége mondott búcsúztatásul temetésén:

„Emlékedet örökbecsű nagy munkáid, virágaid, növényeid milliói fogják tovább őrizni”