NORMAFA
A Normafa a Sváb-hegy–János-hegy vonulatában található. A Sváb-hegy legmagasabb pontja, tengerszint feletti magassága 477 méter.
A Normafa eredetileg egy, a Budai-hegység keleti peremének tisztásán álló terebélyes öreg bükk volt, mely alatt a mondák szerint még Mátyás király is megpihent. A fát többször is villám csapás érte, és 1927-ben végleg elpusztult.
A fa arról kapta nevét, hogy a Nemzeti Színház tagjainak igen kedvelt kiránduló helye volt. A színészek játék szüneti napokon – „norma nap”-okon, amikor vallási okokból tilos volt játszaniuk – ide jártak pihenni.
Egy alkalommal, 1840-ben a színház akkor már ismert színész nője,
Schodelné Klein Rozália itt elénekelte Bellini: Norma című operájának nagy áriáját. Ennek az emlékét őrzi a Normafa elnevezés. Eredetileg Viharbükk volt a fa neve.
A Budapesti Művész és Opera Sportkör 1962-ben újabb bükkfákat ültettetett, és 1967-ben emléktáblát is emelt.
Az itt elterülő tisztás szabad kilátást biztosít a főváros felé
és a belső budai hegy vidékre.
Most már tudjátok miért Normafa ennek a szép helynek a neve. Menjetek Ti is, ebben a csodálatos őszi napsütésben, élvezzétek az erdőt és a pazar kilátást. Igazán nincs messze!
A címben elhangzó kérdésre a válasz pedig egyszerű, mert kedve volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése