Gyógyító kertek-Zirc

A gyógynövénykultúra európai elterjesztésében kiemelt volt a szerzeteseké, akik a korabeli iratokban dokumentált ókori tudás megőrzésében és továbbadásában vállaltak elévülhetetlen szerepet. A szerzetesi mindennapokhoz hozzátartozott a betegek gyógyítás is és az ehhez szükséges növényeket maguk is termesztették. 

Zircen a ciszterciek alapítottak apátságot 1182-ben. A ciszterci rend a saját keze munkájából kívánt megélni –elutasítva minden olyan jövedelmet, járadékot, amiért nem dolgoztak meg- ennek során gyakran korábban nem művelt földeket is bevontak a gazdálkodásba. A zirci monostor a török hódoltság idején elnéptelenedett








A szerzetesek 1726-ban tértek vissza Zircre, ezután kezdtek hozzá új otthonuk építéséhez, melyhez a korai időkben feltehetőleg csak egy kisebb konyhakert tartozhatott. A mai arborétum területén először egy halastavat alakítottak ki, majd 1770-től hozzákezdtek egy fáskert (gyümölcsös) megvalósításához. Az angolkert létrehozása Dréta Antal személyéhez köthető, aki 1814-től volt a zirci monostor apátja

A parkkal kapcsolatos fejlesztések szinte az egész 19. századot végig kísérték, ezzel egy időben pedig folyamatban volt a növénygyűjtemény arborétummá történő tudatos fejlesztése is.

Az arborétumban közel hatszáz fa- és cserjefajt gyűjtöttek össze. A fajok fele a Bakonyban általánosan elterjedt, további 40 %-uk a Cuha völgyéből ismert. A betelepített hetven tűlevelű faj között találjuk Magyarország legidősebb simafenyőit. 

Tavasszal a patak két oldalán ex-situ védett lágyszárú fajok virágai nyílnak. 

Az arborétum napjainkban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésében fogadja a látogatókat. Területén az elmúlt időszakban jelentős helyreállításra került sor, melynek során a 18 hektáros kert növényanyagának a felújítása és kiegészítése mellett külön figyelmet kapott az angolpark tájképi, történeti értékeinek megőrzése is.

MEDVEHAGYMA

 Nevét arról kapta, hogy a barnamedvék előszeretettel fogyasztják terméseit, és még a föld alól is gyakran kiássák, de hasonlóképp kedvelik a vaddisznók is.

Évelő növény. A nedves, árnyas erdőkben érzi jól magát, az enyhén savas talajt kedveli. Erősen fokhagymaillatú levelei kora tavasszal jelennek meg, és a nyár közepére elszáradnak. Április-májusban virágzik.

Leveleit tavasszal, a virágzás előtt szedik, és frissen használják fel, mert szárítva gyógyhatásuk gyengül. Hagymáját a fokhagymáéval azonos módon hasznosítják.

A védett területek kivételével hazánkban még nem tiltott gyűjtése. A természetes hazai medvehagyma állomány védelméért érdemes egy-egy tőről csak a levelek felét leszedni, mert így a hagyma virágozhat, és a magok elszórása is biztosított marad.

Nagyon sokféle bántalomra használható. 

Kedvezően hat a gyomorra, a bélrendszerre, krónikus hasmenés és szorulás ellen jó hatású, a szédülést, fejfájást enyhíti, a magas vérnyomást csökkenti, tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, elősegíti a vizelet ürítését, tisztítja a vért.

Frissen a leghatékonyabb és legfinomabb.

FIGYELEM!!

Enyhe vérlemezke- (trombocita-) összecsapódást gátló aktivitással is rendelkezik. Véralvadásgátló szerekkel együtt fogyasztása nem javasolt, mert a vérzés kockázatát fokozza. Ugyanezért nem szabad hagymát enni műtétek előtt, és rendszeres fogyasztása a nem szteroid véralvadásgátlót, gyulladáscsökkentőt szedő betegek számára csak orvosi felügyelettel engedhető meg.