Egy kis szomszédolás Szlovákiában

Biztosan Ti is jártatok utazásaitok során olyan helyeken, ahol csak átutaztok, igen, majd legközelebb megnézzük, jó, majd legközelebb oda is elmegyünk. Most egy ilyen tájat jártunk be Szlovákiában, Nyitra környékén.

1.Majmirovce , Ürmény kastély

2.Nyitra vár

3.Ghymes, Gimes várrom

4.Beladice, Bélád kastély

5.Zlaté Moravce, Aranyosmarót kastély



Komáromnál keltünk át a Dunán, majd Észak felé autóztunk. Az első falu, ahol megálltunk, pár kilométerre Nyitra előtt, Majmirovce ( Ürmény).


1. ÜRMÉNY

Az ürményi kastély Nyitra (Nitra) megyeszékhelytől 15 km-re délre található A gazdag történelemmel rendelkező egykori városról szóló első írásos említés 1156-ból származik.

 A kastély keletkezésének története a török háborúk befejeződése után, abban az időszakban kezdődött, amikor a falvakba visszatértek a menekültek – az eredeti lakosok, de új bevándorlók is. 1721-ben a Hunyadiakegy nagy kastélyt építettek itt barokk stílusban, melyet később a tűzvész után klasszicista stílusban alakítottak át. A kastély részét képezteaz „üvegházként“ emlegetett botanikuskert, amely napjainkban már nem létezik.

A Hunyadiak büszkesége volt a nagy méntelep, melyben arab, spanyol és olasz lovak nemesített fajtáit tenyésztették. A lótenyésztésben elért sikerek ösztönzést adtak nyilvános lóversenyek megrendezésére, melyre a Hunyadi birtokon került sor 1814-ben. Az akkori Magyarország első lóversenyeként kerültek be a történelembe.

Többszörös felújítás után a kastélyból és az egykori Méntelepből modern szálloda és kongresszusi központ épült, amely teljeskörű idegenforgalmi szolgáltatásokatkínál. Az ürményi barokk–klasszicista kastély nemcsak a település jelentős domináns építménye, hanem Nyitra megye kulturális, turisztikai, valamint oktatási és képzési központja is.

Kisebb kitérővel ( a szlovák neveket nem könnyű kibetűzni, pláne megjegyezni és az útjelző táblákban sem dúskálhatunk ezen a részen ) egészen közel tudtunk parkolni a nyitrai várhoz. A várba vagy gyalog vagy kisvonattal lehet feljutni.

2.NYITRA

A legrégibb szlovák város Nyitra (Nitra) legnagyobb látványossága a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgáló hatalmas szláv vár helyén felépített nyitrai vár (Nitriansky hrad). Ma a nyitrai püspökségszékhelye.

A 11. században építették. Néhány építészeti egységből áll. Magva a székesegyház a szomszédos püspöki rezidenciával.

A külső erődítmény legrégibb részei a román és gót korszakból származnak. Legendák szövődnek főleg az ún. Vazul toronyhoz, amit Vazul magyar herceg bebörtönzésével kapcsolatban említ a monda.  

A katedrális legrégibb megmaradt része a románkori Szt. Emerám templom, melynek keletkezését a 11. és a 12. századba teszik. A 13. század második felében keletkezett tűzvész után átépítették és Trencséni Csák Máté katonasága általi lerombolása után 1317-ben hozzácsatolták a gótikus templom új épületéhez. 

A várat 2012-ben restaurálták, igazán értékes, érdemes megnézni.

Kelet felé hagytuk el Nyitrát a 65-ös úton autóztunk. Az út dimbes-dombos tájon halad, balról már magasabb hegyek is feltűnnek. Már majdnem eltévedtnek gondoltuk magunkat, amikor végre megpillantottukuk az egyik hegytetőn a romokat.

3.GIMES VÁRÁNAK ROMJAI

a Tribeč hegységben, 514 m magasságban Ghymes(Jelenec) község felett emelkednek a 13. század második felében egy régebbi vár helyére eredetileg gótikus stílusban épült Gimes várának romjai.

A vár a múltban a gimesi uraság központja és a Forgách család tulajdona volt. Bár a törökök a várat bevették és megrongálták, fel lett újítva és 1865-ig lakott volt. Ettől az évtől kezdve pusztulásnak indult és mára már csak néhány várfal maradt meg belőle. 

Úgy tartja a hagyomány, hogy a vár vendégeit itt lapáttánccal fogadták .

A történeti feljegyzések alapján a tánc vázlatos menete a következő: férfiak és nők körben forogtak. Egy pár a kör közepén táncolt. A körön kívül egy férfi vagy nő lapockával (lapos fejű nyeles faeszköz) a feltehetően nem teljesen zárt körben táncolók közül valakit addig üldözött, míg meg nem csapta. Akit megütött, az elvette a lapockát és újra kergetni kezdett egy résztvevőt. Az előző lapockás pedig bement a kör közepébe, ha férfi volt, elkapta a kör közepén táncoló párból a nőt, ha pedig nő volt, akkor a férfit, és együtt forogtak.

A vár romjaihoz Jelenec község melletti üdülőterületről lehet gyalogosan feljutni. Az út kb. egy óra. 

Mi most nem vágtunk neki idő hiányában a meredek kapaszkodónak, inkább a szép kis horgásztó mellől élveztük a még romjaiban is fenséges, régi vár látványát.

Tovább autóztunk kelet felé és eljutottunk Bélád nevű faluba. A falu főutcáján keresgélve belebotlottunk ebbe a kastélyba.

Mivel egy szépen felújított, szállodaként üzemelő épületet kerestünk, enyhe gyanúnk támadt, hogy nem jó helyen járunk. Ékesen szóló és lelkes szlovák nyelvű útmutatás után végre megtaláltuk. A kastély a falun kívül, Pusztahatáron (Pustý chotár) áll.


4.BÉLÁD

A klasszicista kastélyt 1820-ban a Jeszenszky nemesi család építette. Később az Öttömösi- Szirányi nemesi család rezidenciája volt, majd Lindellóf Henrik báró vette meg, aki a 19. század végén neoklasszicista kastéllyá alakíttatta és kibővítette.

Ebben az építészeti stílusban maradt fenn a mai napig.

A kastély 1998-ban magántulajdonba került és a hivatalos neve Tartuf Park Hotel lett.
Ezért nem találtuk meg úgy, hogy kastély felől érdeklődtünk...

Az új tulajdonos az egész épületet felújította, visszaállította  eredeti művészettörténeti értékét és kulturális, valamint társadalmi célú rendezvények helyszíneként is használják.

A szépen gondozott parkban jelenleg kortárs művészek kisplasztikáit állították ki.

Sétálgattunk az árnyas parkban, megcsodáltuk a művészi alkotásokat, majd kis pihenő után indultunk tovább.

A következő látnivaló egy nagyobb városban volt, többször is elmentünk mellette, mire megtaláltuk.

5.Aranyosmarót

A fő utcán megbújó épületben jelenleg múzeum működik. 1630 ban építette a Paluska család.Ezt írták róla:

"Vályi András szerint "ARANYOS MARÓT. Gülden Marot. Marovtze. Régi népes mező Város Bars Vármegyében, földes Ura Gróf Migázzy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Tapoltsánhoz egy kis mértföldnyire, Gyimes, és Sz. Benedek között, szép épűletekkel, ’s kastélyokkal ékesíttetett. Nevezetes vala az előtt benne, a’ volt Paluskai Uraságnak élet tárja (Granarium) a’ Város piatzán építtetve, melly tágas, és magos épűlet, az alsó részében kalmár bóltok vagynak, a’ felső részei pedig búza tartásra rendeltettek; határja termékeny, kivált a’ búza termesztésre, mások felett alkalmatos, lakosai leginkább mesteremberek, és szorgalmatosak, ’s nevezetesen a’ gyapju mivelést annyira gyakorollyák, hogy a’ külföldiekhez közel hasonlító jó posztót szőnek, hét országos vásár szokott benne esni, mellyek elég népesek, régenten a’ Gyimesi Uradalomhoz tartozott, néhai Paluskai György vette meg magának, a’ hozza tartozó egész uradalommal együtt, ki is e’ Városnak ékesítésére, ’s népesítésére különös gondgyát függesztvén, Aranyos nevet is ada e’ Városnak; kétség kivül, hogy más hasonló nevű helységektöl meg külömböztesse."

A következő blogban folytatjuk utunkat kelet felé a 65-ös főúton. Egy gyönyörű arborétumba és egy benedek rendi kolostorba megyünk.