Kirándulás az ingóköveknél

"Ingókő: sajátos kőzetpusztulási forma.
Az alig kiegyensúlyozott, vagy annak tűnő kőtömb néhány másik tetején."

A Gyapjaszsák nevű ingókő Sukoró felett

A Velencei-hegység lepusztult felszínéből előbukkanó gránittömbök ellenálltak az időjárásnak és az eróziónak - lekerekített élű, egymásra tornyozódó sziklacsoportokként dacolnak az idővel. Egyes tömbök élükkel támaszkodnak csupán a sziklákra, amelyen kimozdulhatnak, de anélkül, hogy eldőlnének. Labilisnak tűnnek, pedig valójában sziklaszilárdak – olyan hatást keltenek, mintha valami égi erő véletlenszerűen egymásra hányta volna őket... A gömbölyded alakú sziklákat a helyi népnyelv gyapjúzsák néven emlegette.

Az ismertebb ingókövek Pákozd felett láthatóak, Mi most Sukoró környékén túráztunk. 

Sukoró utolsó nyaralóit is elhagyva a zöld jelzésen gyalogoltunk tovább.









Mielőtt bekanyarodott volna az ösvény az erdőbe, csodálatos panorámában gyönyörködhettünk, az egész Velencei tó tárult elénk.

A turistaút ezután betér a Csepegő völgybe. 













A völgy a nevét a Felső-Csepegő forrásról kapta, amely még legjobb pillanataiban is csak csepeg. Persze, most egyáltalában nem folyt belőle víz, kis esőpocsolya árválkodott csak alatta. Egyébként Éva-forrásként is emlegetik, mert a beton angyyalka -fej alá valaki ezt a nevet vésette.

Tovább bandukoltunk a szép őszi erdőben, majd letértünk  a gerincen délnyugat felé forduló útra, a piros háromszög jelzésen.

Ez az út keskeny, kanyargós, sokszor vadregényes tájon halad.

Jobbra, balra az erdőben nagyon szép ingóköveket, sziklacsoportokat láthatunk.

A pár kilométeres kitérő után visszatértünk a zöld jelzésre és hamarosan a Bodza völgybe értünk, az Angelika forráshoz.

A Sor-hegy oldalában a sziklatömbök alól tör fel az Angelika-forrás, mely elég csekély vízhozamú, de több környező kis forrással összefutva már egész szép kis patakként csörgedezik alá a völgyben. 

Az össze-vissza heverő kőtömbökön jól megfigyelhető keletkezésük illetve az őket ért időjárás változások nyomai.

Ezek a kövek egykor az izzó lávával együtt merevedtek meg, jóval a felszín alatt.
Később, a földmozgások és az időjárás erodáló hatásának következtében a felszínre kerültek.

Visszatértünk Sukoró feletti dombokra, hogy megcsodáljuk az ingó-köveket.Az egyik leghíresebb "a Gyapjaszsák" látható ezen a területen.

Innen nem messze található az Olasz kőfejtő. Ez a Velencei hegységet alkotó gránittömb egyik felszíni megjelenése. Nevét, a helyiek szerint, a szomszédos Velencén a XV. sz.-ban betelepülő velencei olasz telepesek után kaphatta akik kőbányaként használhatták.

Ha van egy kis időtök, menjetek el, nézzétek meg Ti is ezt az igazán különleges, természeti kincseket rejtő területet. És még messze sincs Budapesttől.