A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyógyító kertek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyógyító kertek. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. február 5., kedd

Gyógyító kertek-Majk









A gyógynövénykultúra európai elterjesztésében kiemelt jelentőségű szerep volt a szerzeteseké, akik a korabeli iratokban dokumentált ókori tudás megőrzésében és továbbadásában vállaltak elévülhetetlen szerepet. A szerzetesi mindennapokhoz hozzátartozott a betegek gyógyítás is és az ehhez szükséges növényeket maguk is termesztették.




MAJK









Mintegy 270 évvel ezelőtt Esterházy József volt ennek a vidéknek a birtokosa. A Rákóczi-szabadságharcot követően nem sok ellenállási lehetőség maradt. Sokan választották a hallgatást, mint szimbólumot – ekkor alapította Esterházy József a több száz éves múltra visszatekintő kamalduli szerzetesrendet befogadó remeteséget.











Hatalmas területet adományozott a nemes célra. Több tó, malom, és egy ezerkétszáz holdas terület is tartozott a birtokhoz. Egy neves építész, az osztrák Franz Anton Pilgram tervezte a barokk épületet. Az alapkővel együtt a földben egy halat is elhelyeztek, a némasági fogadalom szimbólumaként






 Eredetileg húsz egyforma remetelakot terveztek, de végül csak tizenhét ház építését fejezték be. Az építész az 1770-es átadást már nem érhette meg.



Több, mint ezer éve alapította a rendet Szent Romuald, nem messze az Itáliában található Arezzótól. Jellegzetes fehér ruhákban jártak, ezért nevezték őket fehér bencéseknek. Magyarországon nem a majki volt az egyetlen kolostoruk, ezenkívül még három másik helyen is éltek. Életvitelük nagyon szigorú volt. Csak a napi imádságokat mondhatták el hangosan, egyébként némaságba kellett burkolózniuk. Minden házban csak egy-egy szerzetes lakott, és csak a nagyobb ünnepeken, az étkezésekkor, és a misén találkozhattak egymással. Évente csupán két alkalommal beszélhettek, akkor is csak 3-3 napig. Található egy, a majkihoz nagyon hasonló remeteség Krakkó mellett is, a különbség az, hogy ott még mindig szerzetesek élnek az egyforma házakban.






A rend majdnem teljesen önfenntartó volt, bár a halászat és a földművelés mellett kaptak adományokat is. A fizikai munkát némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt, úgynevezett laikus barátok végezték.






A sajátságos elhelyezésnek köszönhetően minden házacskához külön kert tartozott, amelyet a szerzetesek műveltek meg.





A kertek elég kicsik, így néhány konyhakerti növény mellett főleg gyógynővényeket termesztettek, amiket saját maguk dolgoztak fel.






Ánizs





A drog és leghatásosabb alkotórésze, az olaj- és nyálkaoldó és köptető hatású, számos köhögés elleni készítmény alkotóeleme. Enyhe görcsoldó, és szélhajtó tulajdonsággal is rendelkezik, ezért a gyermekgyógyászatban gyakran használják kólikás panaszok ellen. Homeopátiás felhasználási területei közé a tarkó tájék és a nyak, valamint a derékzsába csillapítása tartozik. Az illóolaj, amely bizonyítottan anti-bakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik, szájvizekben és torokfertőtlenítő tablettákban is gyakran megtalálható. Kenyerek és sütemények közkedvelt fűszere.












2013. február 2., szombat

Gyógyító kertek-Pannonhalma




Ebben a sorozatban szeretnék bemutatni nektek néhány kolostorkertet. Az épületeket, kerteket bemutató képek után pedig minden rész végén egy-egy gyógynövényt is megismerhettek.







A gyógynövénykultúra európai elterjesztésében kiemelt volt a szerzeteseké, akik a korabeli iratokban dokumentált ókori tudás megőrzésében és továbbadásában vállaltak elévülhetetlen szerepet. A szerzetesi mindennapokhoz hozzátartozott a betegek gyógyítás is és az ehhez szükséges növényeket maguk is termesztették. Már a legkorábbi, 800 tájáról származó és egy bencés monostor ideális elrendezését bemutató tervrajzon is szerepel a gyógyfüveskert (herbularisus) elhelyezése.





Pannonhalma









Pannonhalmán arborétum és gyógynövénykert is őrzi az emlékét annak, hogy a szerzetesek mindig is figyelmet fordítottak kertek művelésére és a gyógyításhoz használható növények termesztésére és a gyűjtésére. A bencés szerzetesek itteni egykori kertje hazánkban a legkorábbiak közül való, említése már egy, a Szent László királyunk által kiadott oklevelében is olvasható.





Ez a kert sajnos a rend feloszlatásakor elpusztult, ennek ellenére a jelenlegi arborétum elődjének az egykori kolostorkertet tekintik Pannonhalmán.




Az arborétum –melynek tudományos-, ismeretterjesztő és esztétikai szempontú minőségi fejlesztésére az elmúlt években került sor- a főapátsághoz vezető útnak az épületekkel szembeni oldalán helyezkedik el.




Fontos eleme a szerzetesi életmód bemutatásának a gyógynövénykert, a gyógynövényház és a lepárlóépület, melyek segítségével a látogatók megismerhetik a növényeknek az emberi egészség visszaállítására illetve megőrzésére kifejtett áldásos hatásait.








Míg az ágyások azt mutatják meg, hogy milyen gyógynövényeket termesztettek általában a középkori apátságokban, a műhelyben már egy konkrét növény, a levendula feldolgozásának menetét mutatják be a látogatóknak.














Mi késő ősszel jártunk Pannonhalmán, a gyógynövények nagy részét már betakarították, de a bemutató ágyásokban még látni lehetett a zöldellő, virágzó gyógynövényeket. Szakszerű vezetéssel mindent megtudhattunk róluk.





Hatásos felfúvódás és telítettségérzés, valamint a gyomor- és béltraktusban jelentkező görcsök, fájdalmak ellen. Kiváló szélhajtó. A koriander kiválóan alkalmas a “Roemheld-szindróma” (gázfelgyülemlés a hasban) kezelésére. Illóolaját bedörzsölőszerekben alkalmazzák reumás panaszok kezelésére. A tudományos vizsgálatok szerint a koriander serkentőleg hat az emésztésre, és gátolja bizonyos káros baktériumok elterjedését a szervezetben.





A drog igazoltan antibakteriális, összehúzó, enyhe görcsoldó, gyulladás- és izzadáscsökkentő hatással rendelkezik. Elsősorban száj- és garatnyálkahártya gyulladása esetén használják öblögetőszerként. Belsőleg emésztési zavarok, például teltségérzet, felfúvódás, hasmenés kezelésére, illetve betegségből vagy idegrendszeri okokból adódó fokozott izzadás, éjszakai leizzadások ellen. A népi gyógyászat a zsályát ezenkívül légúti gyulladások kezelésére és a csecsemők elválasztásának elősegítésére használja. A magas tujon tartalom miatt azonban a zsályaolaj, illetve a drog alkoholos kivonatai tartós fogyasztás vagy túladagolás esetén súlyos mellékhatásokat okozhatnak. Nem ajánlatos a zsályateát sem hosszú időn át fogyasztani. A homeopátia is izzadáscsökkentésre használja az orvosi zsályát.