2012. május 13., vasárnap

A sárga len





-Milyen a len?-kérdezem .
-Kék és nagy területen termesztik, a textilipar dolgozza fel-válaszoljátok rögtön.
-De van fehér és sárga is- mondja a botanikában jártasabb.








Akkor ehhez mit szóltok?













A sárga virágú lenfajok kevésbe gyakoriak, mint a kék árnyalatú fajok. Egyik leghíresebb képviselőjük a  

Pilisi vagy pilisszentiváni len (dolomit lennek is hívják),

 endemikus reliktum faj.






Endemikus, mert csak Magyarországon él, itt is csak a Pilisben.10 hektárnyi  területnyi dolomittörmelékes sziklagyepen, 1000-es nagyságrendben élnek egyedei.
Reliktum faj, mert valószínűleg a jégkorszakot is túlélve, az ember előtti időkből maradt a Földön.





10–20 cm magasra növő törpecserje (chamaephyton), tövén sűrű, meddő tőrózsával A belső tőlevelek keskenyek, ék vagy lapát formájúak, fokozatosan nyélbe keskenyedők. A száron kevés visszásan szálas-lándzsás, szórt állású levél nő. Május-június környékén virágzik. Rovarok porozzák be, de önbeporzásra is képes. Sárga, nagyméretű virágai a száron 2-6-osával ülnek. 5 csészecimpája hegyes, mirigyesen fogacskás szélű.






Borbás Vince 1897-ben írta le a Linum dolomiticum fajt.  A lenfajok közül a Görögországban elterjedt Linum elegans áll közel hozzá. Annak dacára, hogy igen kis területen fordul elő, két formaváltozatot is meg lehet különböztetni:
  • Linum dolomiticum f. dolomiticum: a sziromlevelek 15–16 mm hosszúak, oválisak
  • Linum dolomiticum f. parviflorum: a sziromlevelek 10–12 mm hosszúak, lándzsásak.



Jelenleg Magyarországon fokozottan védett növényfaj. Feltalálási helyén, a Budai Tájvédelmi Körzet Szénás-hegycsoportjában kb. 10 hektáron mintegy pár ezer példány él a növényből. Az állomány stabilnak tekinthető. Először 1934-ben intézkedtek a terület védelméről, 1951-ben már szigorú védelem alatt állt. 1979-től a Berni Konvenció hatálya alá is esik.






A rendkívüli védettségnek köszönhetően a Pilisi len felkutatása és megtekintése csak vezetett csoportokkal lehetséges. Minden évben több ilyen túrát is indítanak, mivel nagyon nagy az érdeklődés.
Ilyen túrán vettünk részt mi is a szokatlan májusi kánikulában.


A Pilisi len túra











Vezetőnk, Vazul, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa, lelkesen mesél a tájvédelmi körzetről a Jági-tó partján










Jági-tó



































Utunk lankás erdőn keresztül vezetett,
felettünk az Ördög-szikla különleges geológiai képződménye magasodott.















A különleges védett természetvédelmi területet kerítéssel is védik, amelyen át rozoga létra vezet .
Megtudtuk, hogy tulajdonképpen nem is a turistáktól, hanem az állatoktól védik. A szocializmus alatt a vezetés kedvenc vadászterülete volt ez a rész, mesterséges betelepített és túltenyésztett fajokkal.
A védelemmel megpróbálják visszaállítani ez eredeti, természetes biológiai egyensúlyt az erdő élővilágában.












Az út során, miközben izgatottan vártuk, hogy végre megpillantsuk a Pilisi len sárga mezőit, sok szép növényt is láthattunk.



Kisvirágú nenyúljhozzám



Virágzó kőris



Nagyvirágú méhfű








Veronika


Másfél órás gyaloglás után végre megpillanthattam életemben először a Pilisi lent.






Hát, nem igazán erre gondoltam! Hol a mezőnyi virág?
Nem csoda, hogy csak az 1800-as évek végén találta meg és írta le Borbás Vince.
A fényképezés és nézelődés után utunk folytatódott a róla elnevezett Borbás-gerincre.






 Ez a terület botanikailag szintén különleges, a sziklás-gyepek világát ismerhettük meg.



Szent-István király szegfű



Borzas vértő



Napvirág


Kilátás a pilisi falvakra, távolban Dobogókő


Talán kicsit csalódott voltam, bár én tehetek róla, mert nem olvastam utána pontosan, mit is fogok látni.
Képzeletemben nagy, sárga lenmezőket láttam hajladozni a májusi szélben. A sziklákon élő, alacsony, pici Pilisi len mégis különleges szépség azoknak, akik kedvelik a növényeket.
Köszönet Borbás Vincének, hogy a többi növénnyel együtt, ezt is ismertté tette számunkra.
Álljon itt az a pár sor, amit felesége mondott búcsúztatásul temetésén:








„Emlékedet örökbecsű nagy munkáid, virágaid, növényeid milliói fogják tovább őrizni” 




2012. május 11., péntek

Dharma Kata kertje


 



Fűben, fában orvosság












Már csak egy hónap és megnyitja kapuit a      Dharma Kata Holisztikus Egészségközpont.
Sokféle program és lehetőség várja a pihenésre, feltöltődésre vágyó vendégeket.
Ezekről rendszeresen tájékozódhattok a weblapról.










               www.dharmakata.hu











A központ egészen különleges helyen, közvetlenül a Tétényi -fennsík szélén helyezkedik el. Szomszédai a természetvédelmi terület több tucat állat és növényritkasága.
Itt állunk a kapu előtt, de ahelyett, hogy belépnénk és innánk egy finom teát jógázás előtt, inkább forduljatok hátra és tegyünk pár lépést.






 Nem semmi ez a látvány ! Sétáljunk csak kicsit tovább, rengeteg a látnivaló!



Közönséges napvirág




Sárga napvirág, lila barát szegfű, barnás csabaíre



Barátszegfű


Nevét onnan kapta, hogy szívesen ültették kolostorok kertjébe.




Csabaíre vérfű


A 16. században feljegyzett monda szerint Csaba hun királyfi a katonáit a „Csaba íre” nevű csodás fűvel gyógyította. A csabaíre a mindenféle vérzést elállító tulajdonságáról a germán és szláv néphit is tud.
 A friss, fiatal leveleket gyűjtik. Diószerű ízénél fogva fűszernövényként, salátákba, nyári frissítő italokba használják fel. Étvágygerjesztő, emésztést javító hatásuk van. A népi gyógyászat sebek, vérzések, hasmenés esetén adta, azonban ezekre az őszi vérfű alkalmasabb.



Méreggyilok



Nevét a neki tulajdonított méregellenes hatásról kapta. Hazánkban két faja él, szigorúan védett.




Réti legyezőfű


A növény influenza és lázas állapot kezelésére javasolt, enyhíti a fej- és fogfájást, csillapítja a köszvény és a reuma okozta kisebb ízületi fájdalmakat. Gyakran ajánlják a túlsúly okozta vizeletelválasztási zavarok kezelésére. A növény segít a sebek és fekélyek gyógyulásában is. Az aszpirin alapanyaga.
Jóllehet a réti legyezőfű nem mérgező, alapanyagai között szerepel a szalicil, ezért szalicil- vagy aszpirinérzékenyeknek ellenjavallt. Ezzel együtt sokfelé salátának fogyasztják.
Németországban és Skandináviában virágait illatosítónak a mézsörbe és a borba keverik.




Csipkerózsa



 Termését, a  csipkebogyót  gyógytea, szörp, vagy lekvár készítésére használjuk. A csipkebogyóból hideg eljárással készített italok nagyon sok C-vitamint tartalmaznak, ezért a napi fogyasztásával a szervezet ellenálló képességét növelik. Alkalmas még saláták, gyümölcssaláták ízesítésére, vagy bólé készítésére. Bort is készítenek belőle. A bogyót nem szabad forró vízben áztatni, mert a C-vitamin már 50°C fok körül megsemmisül.



Majoranna


 A majoránna étvágygerjesztő, szélhajtó, gyomorerősítő, nyugtató hatású fűszer, ezért gyógyteák elengedhetetlen alkotórésze. Teáját fejfájás, köhögés, légzési zavarok enyhítésére használják, olajával a reumás testrészeket dörzsölik be.Magas vérnyomás esetén használata körültekintést kíván. Veszélyeztetett terheseknek nemi vágyuk csillapítására ajánlják.



Kutyatej












A népi gyógyászatban több faját hashajtónak használták. Mivel tejnedve felmarja a bőrt, több faj nedvét hólyaghúzó szernek és szemölcsökre alkalmazták.













Alig sétáltunk fél órát ezen szép meleg, májusi napon, mégis ilyen sok érdekes növénnyel találkoztunk.





Remélem, kedvet kaptatok Ti is egy rövid sétához ezen a különleges, természetvédelmi területen.
Megkeressük a gyógynövényeket, beszélgetünk a felhasználásukról vagy csak lefényképezzük , mert szépek.
Úgy, mint az árvalányhajat, ami szerencsére megint egyre több helyen fordul elő, állománya gyarapodik.






Most menjünk vissza a központba, üljünk le az árnyas kertben és igyuk meg a teánkat.
Remélem, szép és tanulságos volt a séta. Megérdemlitek a pihenést.







Júniustól várunk Benneteket sok izgalmas programmal a   



                             DharmaKatában!

2012. május 6., vasárnap

Mivel gyújtogatott Linné lánya?


 Oktalan oknyomozás egy szépséges virág ürügyén


Nagyezerjófű                    
Dictamnus albus LINNÉ 1753                    

                           




 


  Az egész növény illóolajokkal telített, jellegzetes citromillata van. Bódító illatú rózsaszín virágfürtjét barna mirigyek borítják. Leveleit fény felé tartva apró pontok formájában láthatjuk az olajjáratokat. Ha megdörzsöljük, finom illata egész nap a kezünkön marad, de akinek érzékeny a bőre az vigyázzon, mert kiütéseket okozhat. Különösen allergén terméses állapotban.







 Szélmentes forró nyári napokon illóolajfelhő burkolja be a virágzatot.





A legenda szerint Linné lánya egy forró nyári napon gyufával lángra lobbantotta a nagyezerjófűvet körülölelő gőzfelhőt, így fedezve fel a növény e különleges tulajdonságát.
Na, itt álljunk meg egy pillanatra!
Linné, a neves svéd botanikus, aki több, mint 7000 fajta növényt osztályozott, rendszerezett és írt le (a növények nevében az "L." azt jelenti, hogy Ő írta le először), 1707-1778- ig élt.
1739-ben vette feleségül Sara Moreát, négy lányuk és egy fiúk volt. 

Az első dörzsgyufát J.Walker angol vegyész találta fel 1827-ben.

 A gyerekekről semmilyen adatot nem sikerült felkutatnom, de a nagyezerjófüvet 1753-ban írta le Linné, így biztosan nem gyufával gyújtogatott kicsi leánya.
A mécses vagy a gyertya már elképzelhető, hiszen éjszaka bolyonghatott álmatlanul a kertben.






  Állítólag megesik, hogy öngyulladással magától is lángra lobban, titokzatosan felvillanó kékes-vörös fényeket előidézve. Talán ezért kapta a boszorkányfű elnevezés.
 Hasonló jelenség lehet Mózes égő csipkebokrának a természettudományos magyarázata.


Ennek már nem jártam utána, túl régen történt.




 A nagyezerjófűhöz különleges mondák fűződnek. Ablakba téve villám ellen véd, vetésszéleken jég- és madárűző. A Dél-Bakonyban és a Balaton-felvidéken úgy tartották, hogy ahol a harkály ezerjófűlevelet ejt le a csőréből, kincs terem a nyomában. Egy másik hiedelem szerint a gyökere a hétlakatú zárat is kinyitja, ezért boszorkányfűnek is nevezték.






 Nevét azzal érdemelte ki, hogy erős illatú, keserű gyökerével ezerféle betegséget gyógyítottak a népi gyógyászatban.




  
Május és július között virágzik száraz, meleg tölgyesekben, bokorerdőkben és sziklagyepeken. 
Hazánk feltűnően szépséges növénye szigorúan védett, eszmei értéke 5000 Ft.








Nem csak leszedni, felgyújtani sem szabad!



2012. május 1., kedd

A Tápió mentén..







A Budapesttől alig 40 km-re fekvő Tápió-vidék a Közép-Magyarországi
Régió legizgalmasabb, de legkevésbé felfedezett tájai közé tartozik











A névadó Tápió folyó oldalágai, mint éltető zöld erek hálózzák be a térséget és teremtenek gazdag élővilágot a forrásoktól a homokbuckákon át, egészen az alföldi pusztákig. A természeti kincsekben és látnivalókban
gazdag vidék számos védett növény- és állatfajnak nyújt otthont, melyek megóvása érdekében a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság – 4500 ha védett terület kijelölésével – 1998-ban létrehozta a Tápió–Hajta Vidéke
Tájvédelmi Körzetet.





           
              Hajta természetismereti túra
                     Göbölyjárás-Farmos




 A túraútvonal – Magyarországon egyedülálló módon – három tanösvényt is magába foglal. A mintegy 8 km-es kirándulás keretében az Alföldre jellemző majd minden élőhellyel találkozhatunk.



Kékbegy tanösvény
Farmos




A tanösvény a farmosi Nagy-nádas élővilágát mutatja be a nád sűrűjébe hatolva. Az oszlopokon álló, 200 méter hosszú pallósoron igazi kaland végigsétálni, miközben bepillantást nyerhetünk a nádas belső életébe.
A pallósor mentén három információs tábla nyújt érdekes információkat a mocsár rejtekében élő növény- és állatvilágról, valamint megismertet minket a mocsár és a Hajta-patak történetével is.








Sarjadó vizi növények









Szorgalmas rákocskák


            

A nádas és a szikes határán szépséges tavaszi hérics szigetek zöldellenek

  


Kék veronikák és sárga kutyatej
         


"összkomfortos" madármegfigyelő ház

                
Fehér gólya tanösvény
Tápiószele



Őt sikerült megfigyelni és lefényképezni

Farmossal szomszédos településen található tanösvényt a falu polgárai hozták létre 1999-ben, a „Kisvizek védelme” című program keretében. A 8 megállóhelyet tartalmazó útvonal a Tápió-patak jobb partján halad
a Néprajzi Háztól egészen a helyi horgásztóig.










Sóvirág tanösvény
Farmos 



A tanösvényt körbejárva megismerhetjük a szikesedés folyamatát és formaképződményeit: szikfok-vakszik-szikpadka-szikhát, valamint a kihelyezett színes tablók segítségével a jellemző növény- és állatfajokat is.



A végtelenbe nyúló szikes tájon virágszőnyeg, székvirág ( kamilla) százezrei pompáznak







Messziről olyan, mintha mesterségesen kialakított virágágyások lennének







a színek harmóniája kedvéért, a kamillák közé "ültetve": agár kosbor







"mozgássérült" lepke-ne aggódjatok, tudott repülni



lesben



Nőszirom tanösvény
Göbölyjárás






A tanösvény a Tápió mente homokbuckáinak és láprétjeinek élővilágát mutatja be. Érdekessége, hogy a száraz homokterületek és a vizenyős, hűvösebb rétek egészen más élőhelyi feltételekkel közvetlenül egymás
szomszédságában találhatóak.






Veronikák



orvosi atracél




sárga nőszirmok








Nos, lehet az alföldi tájat szeretni vagy nem szeretni, de tény, hogy szépséges és különleges élővilággal találkozhatunk. Persze meleg van - még ezen a tavaszi napon is. Ezerrel süt a nap-napolaj, kalap. Fúj a szél- még szerencse, különben még melegebb lenne. Még a nádas és a vizek melléke is poros.
De ilyenkor, tavasszal érdemes ellátogatni annak, aki még sohasem látta ezt a tájat.


Ha többet akartok megtudni a Tápió-mentéről:

http://www.mme-koka.hu/plugins/Tapio-videki_tanosvenyek.pdf


 Higgyétek el, bele lehet szeretni.