Te beszélsz legyezőül?

Teadélután a fehérvárcsurgói   
        Károlyi kastélyban.












Mit tehet az ifjú hölgy, ha árgus szemek figyelik, és nem beszélhet szíve választottjával? Hát üzen neki, méghozzá azzal, ami éppen a keze ügyébe esik, sőt, már a kezében is van! Persze nem lehet csak úgy össze-vissza mutogatni, feltűnően csapdosni: finom, nem feltűnő mozdulatokra van szükség. Ehhez azonban meg kell állapodni, melyik mozdulat mit jelent. És mi más a nyelv, ha nem megállapodáson alapuló jelrendszer?

A legyezők titkos nyelvéről, a tánc illemszabályairól és a teáról hallhattunk sok érdekeset, meglehetősen szórakoztató módon,  a Károlyi kastély elegáns szalonjában.

Az 1844-ben épült neoklasszicista stílusú épület jelenlegi állapotában 20 vendégszobával, könyvtárral, kápolnával, konferenciatermekkel és étteremmel várja vendégeit.

A történelmi épületben többek között a Károlyi József Alapítvány is szervez kulturális programokat.

Négy korszak ruháiba öltözött hölgyek segítségével mutatták be a legyezőkkel kialakított jelbeszédet.

Manapság a legyezőről a kellemes hűsölésre asszociálunk, ez azonban nem volt mindig így. A száj elé tartott legyező lehetővé tette, hogy a hölgyek lopott mondatokat suttoghassanak egymásnak, és a különféle színű és más-más módon tartott legyező rengeteg információt hordozott.

Ma már szinte elképzelni sem tudjuk, hogy milyen érzés lehet, mikor az embert folyton kísérgeti valaki.   Talán felesleges magyarázni, hogy a gardedám, vagyis az idősebb női kísérő azért volt mindig a kisasszonyok nyomában, hogy azok még véletlenül se tévelyedjenek el.  A folytonos ellenőrzés mellett nem csoda hát, ha a fiatal szerelmesek egy árva szót sem válthattak egymással. A legyező nonverbális kommunikációs célokra való használata kézenfekvőnek tűnt, hiszen nem volt olyan nő, aki ne hordott volna magánál legyezőt. Bár nálunk is élt és virágzott a szavak nélküli kommunikáció ezen formája, az ötletgazdák mégsem mi vagyunk, hiszen a legyezőnyelv bölcsőjének Spanyolország tekinthető.

Mehner Vilmos könyve a múlt század fordulója körül jelent meg, és körültekintően, részletekbe menően elemzi és magyarázza a legyezőnyelv mozdulatait. Ha ez a kötet nem születik meg, könnyen lehet, hogy ma csak bizonytalan feltevéseink lennének a legyezőnyelv megfejtésére, már ha lennének egyáltalán. Feltehetően mindkét nemnek ismernie kellett a legyezőnyelvet, hiszen hiába üzent a hölgy, ha a kiszemeltnek fogalma sem volt, hogy épp durva elutasítással, vagy egy kacérkodó kérdéssel illették.

Csak néhány részletet idézek a könyvből, az előadáson készült képekkel illusztrálva.

Ügyelnek ránk: vigyázz!

A félig zárt legyezővel jobb fülünket érintjük.

Te vagy az eszményképem!

Az egészen nyitott legyezővel szívünkre, majd ajkunkra mutatunk.

Szivesen leszek arád!

A nyitott legyezőt lapban összecsukjuk.

Miért huzódol tőlem?

A félig nyitott legyezővel a levegőbe köröket írunk.

Szeretlek!

A jobb kézben tartott legyezőt szívünkre helyezzük.

Választ várok töled!

A zárt legyezővel egyet ütünk a másik tenyérre.

    És így tovább....

Mindezek fényében nem nehéz elképzelni, hogy a 19. századi bálokon a mesés báli ruhák forgatagában mennyire nehéz lehetett egy épkézláb beszélgetést levezényelni. Félreértések akadhattak bőven, bár az is biztos, hogy a szemfüles szerelmesek megtalálták a módját, hogy ne csak a legyező segítségével kommunikáljanak.

A szórakoztató bemutató után a kedves vendégek is gyakorolhattak.

Gyógyító kertek-Majk

A gyógynövénykultúra európai elterjesztésében kiemelt jelentőségű szerep volt a szerzeteseké, akik a korabeli iratokban dokumentált ókori tudás megőrzésében és továbbadásában vállaltak elévülhetetlen szerepet. A szerzetesi mindennapokhoz hozzátartozott a betegek gyógyítás is és az ehhez szükséges növényeket maguk is termesztették.

MAJK

Mintegy 270 évvel ezelőtt Esterházy József volt ennek a vidéknek a birtokosa. A Rákóczi-szabadságharcot követően nem sok ellenállási lehetőség maradt. Sokan választották a hallgatást, mint szimbólumot – ekkor alapította Esterházy József a több száz éves múltra visszatekintő kamalduli szerzetesrendet befogadó remeteséget.

Hatalmas területet adományozott a nemes célra. Több tó, malom, és egy ezerkétszáz holdas terület is tartozott a birtokhoz. Egy neves építész, az osztrák Franz Anton Pilgram tervezte a barokk épületet. Az alapkővel együtt a földben egy halat is elhelyeztek, a némasági fogadalom szimbólumaként

 Eredetileg húsz egyforma remetelakot terveztek, de végül csak tizenhét ház építését fejezték be. Az építész az 1770-es átadást már nem érhette meg.

Több, mint ezer éve alapította a rendet Szent Romuald, nem messze az Itáliában található Arezzótól. Jellegzetes fehér ruhákban jártak, ezért nevezték őket fehér bencéseknek. Magyarországon nem a majki volt az egyetlen kolostoruk, ezenkívül még három másik helyen is éltek. Életvitelük nagyon szigorú volt. Csak a napi imádságokat mondhatták el hangosan, egyébként némaságba kellett burkolózniuk. Minden házban csak egy-egy szerzetes lakott, és csak a nagyobb ünnepeken, az étkezésekkor, és a misén találkozhattak egymással. Évente csupán két alkalommal beszélhettek, akkor is csak 3-3 napig. Található egy, a majkihoz nagyon hasonló remeteség Krakkó mellett is, a különbség az, hogy ott még mindig szerzetesek élnek az egyforma házakban.

A rend majdnem teljesen önfenntartó volt, bár a halászat és a földművelés mellett kaptak adományokat is. A fizikai munkát némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt, úgynevezett laikus barátok végezték.

A sajátságos elhelyezésnek köszönhetően minden házacskához külön kert tartozott, amelyet a szerzetesek műveltek meg.

A kertek elég kicsik, így néhány konyhakerti növény mellett főleg gyógynővényeket termesztettek, amiket saját maguk dolgoztak fel.

Ánizs

A drog és leghatásosabb alkotórésze, az olaj- és nyálkaoldó és köptető hatású, számos köhögés elleni készítmény alkotóeleme. Enyhe görcsoldó, és szélhajtó tulajdonsággal is rendelkezik, ezért a gyermekgyógyászatban gyakran használják kólikás panaszok ellen. Homeopátiás felhasználási területei közé a tarkó tájék és a nyak, valamint a derékzsába csillapítása tartozik. Az illóolaj, amely bizonyítottan anti-bakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik, szájvizekben és torokfertőtlenítő tablettákban is gyakran megtalálható. Kenyerek és sütemények közkedvelt fűszere.

Gyógyító kertek-Pannonhalma

Ebben a sorozatban szeretnék bemutatni nektek néhány kolostorkertet. Az épületeket, kerteket bemutató képek után pedig minden rész végén egy-egy gyógynövényt is megismerhettek.

A gyógynövénykultúra európai elterjesztésében kiemelt volt a szerzeteseké, akik a korabeli iratokban dokumentált ókori tudás megőrzésében és továbbadásában vállaltak elévülhetetlen szerepet. A szerzetesi mindennapokhoz hozzátartozott a betegek gyógyítás is és az ehhez szükséges növényeket maguk is termesztették. Már a legkorábbi, 800 tájáról származó és egy bencés monostor ideális elrendezését bemutató tervrajzon is szerepel a gyógyfüveskert (herbularisus) elhelyezése.





Pannonhalma

Pannonhalmán arborétum és gyógynövénykert is őrzi az emlékét annak, hogy a szerzetesek mindig is figyelmet fordítottak kertek művelésére és a gyógyításhoz használható növények termesztésére és a gyűjtésére. A bencés szerzetesek itteni egykori kertje hazánkban a legkorábbiak közül való, említése már egy, a Szent László királyunk által kiadott oklevelében is olvasható.





Ez a kert sajnos a rend feloszlatásakor elpusztult, ennek ellenére a jelenlegi arborétum elődjének az egykori kolostorkertet tekintik Pannonhalmán.

Az arborétum –melynek tudományos-, ismeretterjesztő és esztétikai szempontú minőségi fejlesztésére az elmúlt években került sor- a főapátsághoz vezető útnak az épületekkel szembeni oldalán helyezkedik el.

Fontos eleme a szerzetesi életmód bemutatásának a gyógynövénykert, a gyógynövényház és a lepárlóépület, melyek segítségével a látogatók megismerhetik a növényeknek az emberi egészség visszaállítására illetve megőrzésére kifejtett áldásos hatásait.

Míg az ágyások azt mutatják meg, hogy milyen gyógynövényeket termesztettek általában a középkori apátságokban, a műhelyben már egy konkrét növény, a levendula feldolgozásának menetét mutatják be a látogatóknak.

Mi késő ősszel jártunk Pannonhalmán, a gyógynövények nagy részét már betakarították, de a bemutató ágyásokban még látni lehetett a zöldellő, virágzó gyógynövényeket. Szakszerű vezetéssel mindent megtudhattunk róluk.

Hatásos felfúvódás és telítettségérzés, valamint a gyomor- és béltraktusban jelentkező görcsök, fájdalmak ellen. Kiváló szélhajtó. A koriander kiválóan alkalmas a “Roemheld-szindróma” (gázfelgyülemlés a hasban) kezelésére. Illóolaját bedörzsölőszerekben alkalmazzák reumás panaszok kezelésére. A tudományos vizsgálatok szerint a koriander serkentőleg hat az emésztésre, és gátolja bizonyos káros baktériumok elterjedését a szervezetben.

A drog igazoltan antibakteriális, összehúzó, enyhe görcsoldó, gyulladás- és izzadáscsökkentő hatással rendelkezik. Elsősorban száj- és garatnyálkahártya gyulladása esetén használják öblögetőszerként. Belsőleg emésztési zavarok, például teltségérzet, felfúvódás, hasmenés kezelésére, illetve betegségből vagy idegrendszeri okokból adódó fokozott izzadás, éjszakai leizzadások ellen. A népi gyógyászat a zsályát ezenkívül légúti gyulladások kezelésére és a csecsemők elválasztásának elősegítésére használja. A magas tujon tartalom miatt azonban a zsályaolaj, illetve a drog alkoholos kivonatai tartós fogyasztás vagy túladagolás esetén súlyos mellékhatásokat okozhatnak. Nem ajánlatos a zsályateát sem hosszú időn át fogyasztani. A homeopátia is izzadáscsökkentésre használja az orvosi zsályát.