2011. augusztus 28., vasárnap

Egy kis botanika...Mit eszik a bába?


Mit is ehetne mást, bábakalácsot.




Szártalan bábakalács 
          (Carlina acaulis)


A fészkesek  (Compositae) rendjéhez tartozik.Szára igen rövid. Hosszú szárnyasan hasogatott és igen tüskés levelei a földön elterülve, igen nagy rózsát képeznek.

Középen van a széles, nagy virágzata. Belső fészekpikkelyei ezüstfehérek és napfényben sugarasan kiterülők.




Sok népi hiedelem kötődik e növényhez- például a lovak nyakára kötötték, mert úgy tartották, hogy elmulasztja a fáradtságot. Időjós tulajdonsággal is felruházták: ha becsukódott, eső jött. Zsenge belsejét ették is.





A középkorban igen híres orvosság volt. Nagy Károly a termesztését is elrendelte s a mese szerint angyal mutatta meg neki álmában, mint igazi orvosságot a mirigyvész (lepra) ellen.





Az állatorvosi pulvis equorumnak (lovak pora) főalkotó része. Ma különben orvosságnak nem igen használják. 
 





Ellenben a Pirenéi hegyek lakosai főzeléknek v. salátának, sőt más hegyi lakók a virágfészek vacokját mint az articsókát elkészítve eszik (vad articsóka). 









 Nos, ezek szerint attól kalács, hogy ehető, de miért csak a bábák eszik? Először arra gondoltam, hogy régen a népi gyógyászatban is használták, többek között görcsoldásra. Biztosan a bábák ezt adták a szülő nőknek fájdalomcsillapításra. De nem innen ered a neve.






       A bába szó régi jelentése: tündér.


  
         Gondoltátok, hogy a tündérek kalácsot esznek?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése