Régi emlékek nyomában

"Nem nagy hírű város Jászberény városa,
És itt a nyakam, hogy nem is lesz a soha,
De van abban egy kürt, van annak nagy híre,
Akkora, hogy nem fér a jászok földére..

A város központi parkja

Így kezdi Petőfi " Lehel vezér" című  elbeszélő költeményét.

Jászberény 

Hát, jó nagyot tévedett a jó Sándorunk. Jászberény igenis híres lett.
Persze, Ti is rávágjátok rögtön: a Jászság fővárosa, hűtőszekrény, Lehel kürtje.

Édesapám a  jobb oldali kiscserkész

De nem ettől lett igazán fontos és jelentős számomra, hanem, hogy itt született az Édesapám, majd idejárt gimnáziumba. Idén 62. éve, hogy érettségizett, és ebből az alaklomból látogattunk el a Jászság fővárosába, elkísérve Őt az iskolai találkozóra.












Ebben a blogban nem célom a város bemutatása, bármit elolvashattok az interneten, csak néhány képet készítettem, amit most megmutatok.

Az út végén a Főplébánia Templom

A barokk tornyú Nagyboldogasszony Római Katolikus Főplébánia Templom tetejében csodát lehet látni: nem egyszerű és nem különlegesen díszített kereszt és gömb aranylik ugyanis a torony hegyén, hanem a magyar Szent Korona mása fényeskedik ott, egyedüliként az egész országban.

Nagy Magyarország területén is csak egy ilyenről tudok, a pozsonyi Szent Márton templom tetején van Szent Korona a kereszt alatt.

 Zagyva a belvárosban

A térség legjelentősebb folyója, a Zagyva, keresztül folyik a városon.
Partja szépen gondozott, parkosított terület, igazi felüdülésre testnek és léleknek.

A sétálóút és a környék parkosítása most folyik, de nagyon szép lesz, ha készen lesz.

Jászfelsőszentgyörgy

Bár Jászberényben született és odajárt iskolába Édesapám, a család az alig 10 km-re fekvő Jászfelsőszentgyörgyön lakott.
Innen járt be Édesapám biciklivel a gimnáziumba.
Itt ismerkedett meg Édesanyámmal, akit tanítónőként idehelyeztek.

Édesapa gimnazista korában (3.sor balról 5.)

Majd ebben a faluban, a Zagyva partján töltöttem gyerekkorom legszebb nyarait.

Nagymamámmal a jászfelsőszentgyörgyi ház udvarán 1961 nyarán.

A falu határában folyik a  Zagyva, gyermekkorom "hatalmas" és "veszélyes" folyója, ahová csak szigorú felügyelettel mehettünk le játszani, fürdeni....

Valamikor a 60-as évek elején

 ...mostanra sokkal kisebb lett. Bár úgy tűnik, csak emlékeimben, mert a képek alapján nem sokat változott. Kicsit arrébb terelték a medrét, a régi legelő helyén erdő magasodik.

De még mindig szépséges.

2012.áprilisában

 Egyébként nem sok minden változott. Néhány házat lebontottak vagy összeomlott. helyettük újak épültek.

Az utcák és a távolságok lerövidültek. A békés, meleg, poros hangulat ugyanolyan, mint gyermekkoromban.

 A régi kép 1942-43 körül készülhetett a templom alatti réten. Édesapám a jobb oldali, ülő kiscserkész.

                    Ugyanez a helyszín ma. Vajon hol vannak azok a gyerekek a régi képről?

Jó volt kicsit felidézni a régi emlékeket, újból látni a régmúlt gyermekkor helyszíneit.
Valahogy én is úgy éreztem, mint Lehel kapitány Petőfi versében:

"Mentek, mendegéltek és elértek végre
A Jászság és Kunság szép róna földére,
Mely a délibábnak szülő tartománya,
És amelynek Lehel volt a kapitánya.
Valahányszor Lehel e földre rálépe,
A megilletődés szállott be szivébe,