Egy kis botanika...Tépőzár

Bosszankodás helyett legyél milliomos

George de Mestral svájci mérnök 1941-ben vadászatról tért haza, amikor bosszankodva tapasztalta, hogy nadrágja és kutyája tele van bogánccsal.
















Közönséges bojtorján vagy nagy bojtorján (Arctium lappa) 

  

Európa, Ázsia mérsékelt területein őshonos, de az egész világon elterjedt. Útszéleken, folyópartokon, nitrogénben gazdag, megbolygatott talajokon nő, időnként kiterjedt telepeket alkotva – de zöldségként is termesztik. A sötét, árnyékos helyeket nem viseli el.

Miközben Gyurink mérgesen szedegette a bogáncsokat, kutyája pedig hevesen tiltakozott a beavatkozás ellen, gondolta, megnézi már alaposabban, mitől tud ilyen szívósan kötődni ez a gyengének tűnő növény.

Július-szeptember környékén nyíló, 3-4,5 cm hosszú, bíbor vagy rózsaszínű, kizárólag csöves, ötcimpájú virágai hosszú kocsányon ülnek, ernyős fürtben álló fészkeket alkotnak. A horgos végű, hátragörbülő fészekpikkelyek a virágokkal megegyező hosszúak vagy hosszabbak, gömbszerűvé nagyobbítva a virágzatot. A pikkelyek egymással is összetapadva könnyen beleakadnak a juhok, kutyák szőrébe vagy a ruhába.

Gyurink egy lyoni szövőmesterrel együttműködve (az egyetlennel, aki hitt a megoldás sikerében, nevét a források sajnos nem említik) először pamut anyagú szövettel kísérletezett, de ez nem vált be, a pamut szakítószilárdsága nem bizonyult elég nagynak, hamar tönkrement. Ezért a nem sokkal korábban elterjedt poliamid anyaggal folytatta próbálkozásait és ez sikerre vezetett. Rájött, hogy ha a poliamidszálakat a szövés során infravörös (hő)sugárzásnak teszi ki, majd gyorsan lehűti, a szálakból képzett hurkok alakjukat megtartva rögzülnek, de rugalmasak maradnak. Hosszas kísérletezés során arra is talált megoldást, hogy a szövésnél eredetileg zárt hurkokat még a gépen felvágja, így alakítva ki a szövet felületéből kiálló horgokat, amelyek azután – a bogáncshoz hasonlóan – bele tudnak kapaszkodni a másik, sokkal finomabb fonalhurkokkal borított bolyhos plüssfelületbe.

Hát, valahogy így történt. Azért még van más érdekes dolog, amit tudnotok kell a bojtorjánról:



Friss hajtása zöldségként használható, elkészíthet főzeléknek, ám csak kevés helyen használják fel erre; Japánban gobō (牛蒡 vagy ゴボウ), Koreában ueong (우엉), Olaszországban és Portugáliában bardana néven ismerik.

Szárított gyökerét használják fel. A népi gyógyászat vértisztító orvosságnak használta, vizelethajtó és izzasztószerként. Serkenti az epe elválasztását, reuma és bőrbetegségek kezelésére is felhasználják. Olajokkal előállított kivonatait bedörzsölőszerként, fürdőolajként használják reumatikus fájdalmak ellen, de hajhullás, korpásodás kezelésére is alkalmazzák.

A homeopatiában alkalmazzák reuma, méhelőesés és nedves bőrkiütések ellen.

Gyurink elindította hát a világhírnevet és persze dollármilliókat jelentő fantasztikus vállalkozását. Ő is tudta, hogy mindezt a természetnek köszönheti, ezért az egyik értekezleten így szólt cégének vezetőihez:

 „Ha bármelyik alkalmazottjuk kétheti szabadságot kér, hogy vadászni mehessen, engedjék el!”