2011. szeptember 16., péntek

Őszikék

Arany János kései versciklusának nevét valószínűleg a szépséges őszi kikerics ihlette.





Őszi kikerics 
(Colchicum autumnale)  







Ez pici virág több szempontból is különleges. Már a megjelenése is furcsa. Ősszel a száradó fű között, nedvesebb területeken jelenik meg. Mivel nincsen levele, olyan, mintha letépett virágokat dugdosott volna valaki a fű közé. Mégis lila pompába öltözik tőle az őszi rét.





Sokféle neve van, ezek mind valamely tulajdonságára utalnak, kezdjük talán a latin névvel.






Latin nevét a monda szerint Colchis városáról kapta, mely a város a méregkeverők hazája volt. Medea, a colchisi király leánya e növényt használta a mérgei készítéséhez. A hitrege szerint az őszi kikerics egyébként annak a bájitalnak földrehullot cseppjéből nőtt, melyet Medea 9 éjszakán át összegyűjtött hegyi virágokból készített, hogy vele férjének Jasonnak (Pherai tyranossa) apját, Aesont megfiatalítsa.




Bizony, ez a szépséges virág nagyon mérgező. 



Hívták  efemeron-nak is ( egy napra való v. múlékony) , s azt hitték róla, hogy a gumójától még aznap meg kell halni. Hát, nem álltak messze az igazságtól.



 Az őszi kikerics egyike a legerősebb hatású növényeinknek. Mérgezések léphetnek fel gyerekeknél olyan tej fogyasztása után, melyet kikericset legelő juhoktól vagy kecskéktől nyertek. A szarvasmarhák nem legelik le, a borjaknál azonban észleltek mérgezést. Tömeges mérgezéseket jeleztek sertéseknél, melyeknek zöld takarmányába kikerics került.
Embernél a mérgezés első tünetei későn lépnek fel: égető érzés a szájban és torokban, szomjúságérzet, nyelési nehézség, majd hányás, később kb. 12 óra múlva görcsös hasmenés.


 Az ebvirág és kutyadöglesztőfű elnevezések is mérgező voltára utalnak.




Mindezt a növényben található kolhicin nevű alkaloid hatásának tudhatjuk be , aminek erős sejtosztódást gátló hatása van.
                                                       
                                                  És ez miért lehet jó is?


A kivonatból előállított kolhicint növénytermesztésben (sejtméret-növelő hatása miatt) tömegnövelőként ill. nemesítéshez (mutagén hatása miatt) fajtaváltozatok előállítására használják. Újabban kísérletek folynak a kolhicinnel, mint a rosszindulatú daganatok növekedését késleltető ill. teljesen meg is szüntető szerrel, ám hatásos adagjai általában a normál sejtszaporodást is megállítják, más komoly mellékhatások mellett.




A növény egyedfejlődése figyelmet érdemel: zöld levelei és köztük megbúvó toktermései a nyár második felében elszáradnak. A levelek által termelt, a hagymában raktározott tartalék tápanyag felhasználásával kora ősszel jelennek meg virágai. A felületes szemlélő nem látja a kapcsolatot a zöld leveles, terméses hajtás és az ősszel megjelenő virág között.

A levelek között megbúvó gumókról kaphatta a

                                                                 bikatökűfű és paptök 

neveket, amik szerintem elég "cikik" egy ilyen szép virágnak.                                      


De a legfurcsább név, amit ez a kicsi virág kapott az a  "csicsiskoma"
Próbáltam kitalálni, mit is jelent, kétféle megoldást találtam:

Csicsis,koma...  Aludj, barátom ( ha megeszel tuti elalszol)

Csicsis koma...  Csinos, jóvágású barát, haver.




           Szerintetek melyik az igazi? Ha van más ötletetek, nagyon várom!


                                 Ne szedjétek le! 
             
              Szigorúan védett, nagyon mérgező növény!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése